Bejutás az orvosi egyetemre – Felvételi követelmények, pontszámítás, tanácsok

Kíváncsi vagy, hogyan működik a felsőoktatási felvételi rendszer? Ebből a cikkből megtudhatod miként lehet bejutni azokra a képzésekre, ahol emelt szintű biológia és emelt szintű kémia (vagy fizika) érettségi a felvételi követelmény, vagyis a gyógyszerészi, állatorvosi, fogorvosi, és az általános orvosi egyetemekre. Nem csak az általános információkat, hanem konkrét tervet és tippeket is kapni fogsz a bejutáshoz!

FIGYELEM! Az ebben a cikkben leírtak a 2023-ban felvételizőkre még érvényesek, a 2024-ben felvételizők esetén azonban már néhány változás lesz a leírtakhoz képest! Hamarosan frissül a cikk a részletekkel!

Mely egyetemek indítanak orvostudományi szakokat?

Általános orvosi (ÁOK), fogorvosi (FOK) és gyógyszerész (GYTK) szakokat indít:

• Semmelweis Egyetem (SE, Budapest)
• Debreceni Egyetem (DE)
• Pécsi Tudományegyetem (PTE)
• Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

Állatorvosi képzést az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE, Budapest) indít.

Ezen szakok bármelyikének elvégzése után foglalkozásdoktori címet kapsz a neved elé!

Állatorvosi képzésre tehát csak egy helyen van lehetőség Magyarországon. Mi a helyzet azonban a többi szakkal, melyik egyetem a legjobb?

A Topuniversities 2020-as rangsorában orvostudományi kategóriában mind a 4 egyetem a legjobb 400 között van a világon. A 4 közül az SE vezet a 201-250. hellyel, a DE és az SZTE egyaránt 301-350. helyen állnak, a PTE a 351-400. helyen rangsorolt.

Emelt kémia érettségi online tanfolyam

Nézd meg és próbáld ki INGYENESEN a weboldal emelt kémia érettségi online felkészítő tanfolyamát!

Megnézem

Egy másik rangsorban, a THE rangsorában orvostudományok-élettudományok kategóriában szintén az SE vezet, a világ legjobb 301-400. közötti helyezéssel. Ebben a rangsorban Pécs a második (401-500. hely), Debrecen és Szeged itt is egy „kalapba” került (501-600. hely) a 2020-as rangsorolásban. Nem meglepő módon mindkét rangsorban az Oxford, a Harvard és Cambridge osztozik a dobogón világszinten.

Mindkét rangsorban tehát a Semmelweis vezet Magyarországon. Mit jelent ez, a többi egyetem elvégzésével rosszabb orvos lesz belőled? Valóban van egy kis előnye a SE-nek, ezek a rangsorolások azonban az oktatás minőségén túlmenően egyéb tényezőket is figyelembe vesznek, pl. a nemzetközi kapcsolatokat, a publikációk számát, a kutatásokat, ipari jövedelmet stb. Az SE-n hallgatók minimális előnyét pl. szorgalommal könnyen felül lehet múlni a többi egyetemen is.

A felvételi pontszámítás

Tekintsük át – speciálisan az orvostudományi szakokra vonatkozóan -, hogy hogyan működik a felvételi rendszer, hány pont szerezhető, hogyan tevődnek ezek össze. A hivatalos tájékoztatókban elérhető megfogalmazások néha kissé nehézkessé teszik az értelmezést, ezért bizonyos esetekben itt sajátos elnevezéseket használunk.

Az érettségi-felvételi eljárás során maximálisan 500 pont szerezhető.

Ebből az 500 pontból max. 100 pont úgynevezett többletpont lehet. Neked ezzel kell a legkevésbé foglalkozni, ugyanis egy emelt szintű érettségi 50 többletpontot ér. Mivel neked kötelezően 2 emelt érettségid lesz, így (amennyiben minimum 45%-ot elérsz mindkettőn) automatikusan megszerzed a maximális 100 többletpontot. Egyébként lehetne még nyelvvizsgáért, sporteredményekért, hátrányos helyzetért, tanulmányi versenyeken elért eredményekért kapni.

A maradék 400 pont további két részre oszlik:

• max. 200 pont szerzett pont (hivatalos megfogalmazásban érettségi pont),
• max. 200 pont tanulmányi pont (szokás hozott pontoknak is nevezni)

A szerzett pontokat az adott képzési területen előírt két érettségi vizsgatárgy vizsgaeredményeinek (egész számra kerekített) százalékos teljesítménye adja, maximálisan 100-100 pont arányban. Számodra ez az emelt biológia és az emelt kémia (vagy fizika) érettségi eredményét jelenti (a legtöbb szakon több mint két tárgyat fogadnak el, és mindig a két legjobb kombináció számít, de az orvosira jelentkezők esetében ennek a vizsgálgatása rendkívül ritkán válik szükségessé).

Példa: 95%-os emelt biológia és 90%-os emelt kémia érettségi eredményekkel 95 + 90 = 185 pont.

A tanulmányi pontokat a középiskolai tanulmányaid, illetve az annak lezárását jelképező érettségi bizonyítványod alapján számolják. Vagyis további két részre oszlik:

• max. 100 pont középiskolai eredmények alapján
• max. 100 pont érettségi bizonyítvány alapján

A középiskolai eredményeket 5 tantárgynak: magyar nyelv és irodalom (a kettő átlaga kerekítés nélkül), matematika, történelem, egy idegen nyelv, és egy természettudományos tárgy (biológia, kémia, fizika, földrajz) utolsó két tanév végi érdemjegyiből számolják: összeadják a számokat és megszorozzák az eredményt kettővel.

Az utolsó két tanévet úgy kell érteni, hogy az az utolsó két év, amikor tanultad az adott tárgyat (nem feltétlenül minden tantárgy esetében ugyan az).

A természettudományos tárgy esetében lehet úgy is választani, hogy két, legalább 1 évig tanult tárgy utolsó év végi eredményét adjuk meg. Értelemszerűen mindig úgy kell választani, amelyikkel a legjobb eredmény jön ki. Néhány konkrét példát ezzel kapcsolatban itt találsz.

Példa: nyelvtan és irodalom utolsó előtti évben mindkettő 5-ös (átlaguk 5); a nyelvtan utolsó évben 4-es a magyar 5-ös (átlaguk 4,5), matek mindkétszer 4-es, töri és angol mindkétszer 5-ös, és a földrajz az utolsó két évben mindkétszer szintén 5-ös, így ezt választjuk a természettudományos tárgynak az utolsó két évvel. Ekkor ((5+4+5+5+5)+(4,5+4+5+5+5))×2 = 95 pontot kapsz.

Az érettségi bizonyítvánnyal szerezhető pontokat a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv), illetve egy szabadon választott érettségi vizsga százalékos eredményeinek átlaga adja (egész számra kerekítve). Ha több szabadon választott érettségi is van, akkor a legjobb eredményűvel számítják automatikusan – ez a kérdés nálad biztosan felmerül majd, hiszen minimum 6 érettségid lesz.

Példa 1: közép matek: 85%, közép magyar 87%, közép történelem 82%, közép angol 84%, emelt biológia 84%, emelt kémia 85%. A választhatók közül a kémia jobb, mint a biosz, így azzal számolunk: (85+87+82+84+85)÷5 = 84,6 ≈ 85 pont.

Példa 2: közép matek: 85%, közép magyar 87%, közép történelem 82%, közép angol 84%, emelt biológia 84%, emelt kémia 85%, közép ének-zene 98%. A választhatók közül az ének-zene tantárgy a legjobb eredményű, így azzal számolunk: (85+87+82+84+98)÷5 = 87,2 ≈ 87 pont.

Példa 3: közép matek: 85%, közép magyar 87%, közép történelem 82%, közép angol 84%, emelt biológia 84%, emelt kémia 85%, közép kémia 98%. A választhatók közül a közép szintű kémia a legjobb eredményű (jobb, mint az emelt szintű), így azzal számolunk: (85+87+82+84+98)÷5 = 87,2 ≈ 87 pont.

Amennyiben egy tantárgyból közép- és emelt szintű érettségi is van (mint az utolsó példában kémiából), úgy a magasabb pontszámút érdemes az érettségi bizonyítványba bejegyeztetni, a másikat pedig az érettségi bizonyítvány egy mellékleteként kiadott úgynevezett tanúsítványba.

A középiskolai tanulmányok után letett érettségi vizsgákról már csak tanúsítvány készülhet, ám ezek alapján tanulmányi pont már nem számolható (szerzett pont azonban természetesen igen), csak azon vizsgák eredményei alapján, amelyeket még a középiskolai tanulmányok alatt tettünk le.

Összefoglalva:

Felvételi összpontszám

• Tanulmányi pontok
  • Középiskolai eredmények – 5 tantárgy: magyar nyelv és irodalom (átlag), matematika, történelem, idegen nyelv, természettudományos tárgy utolsó két tanult év végi eredmény érdemjegyeinek összege szorozva kettővel (max. 100 pont)
  • Érettségi bizonyítvány – 5 tantárgy: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, szabadon választott tárgy (legjobb eredményű) érettségi eredményeinek átlaga egész számra kerekítve (max. 100 pont)
• Szerzett pontok – emelt biológia és emelt kémia (vagy fizika) érettségi vizsgák százalékos eredménye (max. 2×100 pont)
• Többletpontok – biológia és kémia (vagy fizika) érettségik emelt szinten történő teljesítése (2×50 pont = max.)

A felvételi összpontszámot tehát a három részpontszám összege adja. Van azonban egy másik (sokkal kevésbé kacifántos) lehetőség is a felvételi pontok számítására: a szerzett pontokat megszorozzuk kettővel, és hozzáadjuk a többletpontokat. Ezt a módszert szokás pontduplázásnak nevezni, és természetesen ezzel is maximum 500 pont szerezhető.

A pontduplázás számítási módjából látszik, hogy ilyenkor a középiskolai érdemjegyek, és az egyéb érettségi tárgyak eredményei egyáltalán nem számítanak, kizárólag a két előírt tárgyad érettségi eredményei:

Azt, hogy melyik módszerrel számolják majd a pontjaidat, azt nem te választod ki, hanem kiszámolják mindkét módon, és amelyikkel több pontod van, az alapján kapod az összpontszámod.

Példa: tanulmányi pontok: 165, szerzett pontok: 160, többletpontok: 100. Hagyományos számítással: 165 + 160 + 100 = 425 pont, pontduplázással 160×2 + 100 = 420 pont. A hagyományos számítási móddal van több pont, így 425 pont a felvételi összpontszám.

A felvi.hu pontszámító kalkulátora nagyon jól használható, próbálgathatod vele, hogy milyen esetben hány pontod lenne.

Felvételi ponthatárok kialakulása egy adott szakon

Nyilván való, hogy nem kezdhet orvostudományi képzésbe (de másmilyenbe sem) mindenki, aki csak szeretne. Ennek az egyik fő oka az, hogy az egyetemek kapacitása korlátozott. Az előadó termek és tantermek száma illetve mérete, az oktatók száma, a rendelkezésre álló állami források és ehhez hasonló limitáló tényezők behatárolják azt, hogy hány hallgató vehető fel az adott évfolyamra. Ezek alapján minden évben meghatároznak egy keretszámot.

Továbbá több más szakhoz hasonlóan, az orvostudományi képzéseken is előírnak minden évben egy úgynevezett minimumpontszámot, amely alatt akkor sem kerülhet be valaki, ha a keretszám alapján egyébként beférne. Ez átlagosan 380-400 pont körül szokott lenni orvosi képzéseken. Erre azért is van szükség, hogy előszűrjék a tanulók kompetenciáit, és ne juthassanak be olyanok, akik várhatóan nem lennének képesek elvégezni az adott képzést. Továbbá újabban rendszerszintű törekvés az is, hogy kevesebb diák tanuljon tovább.

Az orvostudományi képzések esetén azonban sem a keretszám, sem a minimumpontszám nem mérvadó. Ezekre a képzésekre ugyanis a keretszámoknál jellemzően 6-7-szer több ember adja be a jelentkezését. Ezt nevezzük túljelentkezésnek.

Túljelentkezés esetén pedig a jelentkezőket rangsorba állítják a felvételi összpontszámuk alapján. Ha az adott képzésen pl. 200 fő a keretszám, akkor a rangsorban a 200. jelentkező felvételi összpontszáma lesz az adott egyetem adott képzésén (és adott finanszírozási formában) a felvételi ponthatár. Ez a szám mindig meghaladja az előírt minimumpontszámot.

Hány pont szükséges az orvostudományi képzésekre való bejutáshoz?

Ebben a kérdésben szigorúan az államilag támogatott helyek ponthatáraira fókuszálunk, tekintve, hogy ezen képzések a legdrágábbak Magyarországon: félévenkénti költségük – átlagosan – 1 millió forint felett van, amely valljuk be, szinte bármely magyar család számára óriási terhet jelentene, így általában nem is vállalják ezt be.

Arról nem is beszélve, hogy az általános orvosi a leghosszabb egyetemi képzés, a maga 6 évével (félév csúszás nélkül!) összesen több mint 16 millió forintot emésztene fel. Érdekesség egyébként, hogy gyakran az önköltséges forma esetén a bejutási pontszám magasabb, mint az államilag támogatotté ezen szakok esetében.

Ahhoz, hogy nagyjából képet kapj arról, hány pont lesz majd szükséges, a korábbi évek ponthatárai alapján érdemes elindulni. A jelenlegi érettségi-felvételi követelmények mellett az elmúlt évekre visszanyúlóan (2013-ig, ekkortól vált kötelezővé a két emelt szintű érettségi) az alábbi ponthatárok születtek:

Állatorvosi:

• 2021: 437
• 2020: 431
• 2019: 435
• 2018: 437
• 2017: 431
• 2016: 426
• 2015: 413
• 2014: 418
• 2013: 415
• Átlag: 427

Általános orvosi:

Év	SE	DE	SZTE	PTE	Átlag
2021.	437	405	414	410	417
2020.	425	399	402	402	407
2019.	442	426	428	422	430
2018.	441	423	427	418	427
2017.	436	418	420	416	423
2016.	441	425	426	420	428
2015.	435	409	413	403	415
2014.	432	407	407	401	412
2013.	423	395	383	383	396
Átlag	436	413	415	409	417

Fogorvosi:

Év	SE	DE	SZTE	PTE	Átlag
2021.	426	412	405	408	413
2020.	426	405	402	413	412
2019.	434	425	427	421	427
2018.	434	420	423	418	424
2017.	431	417	425	415	422
2016.	437	420	424	418	425
2015.	429	411	419	404	416
2014.	424	400	411	400	409
2013.	422	395	408	395	405
Átlag	430	420	413	410	417

Gyógyszerész:

Év	SE	DE	SZTE	PTE	Átlag
2021.	380	380	382	380	381
2020.	380	380	380	382	381
2019.	398	397	389	385	392
2018.	392	385	385	385	387
2017.	405	399	385	385	394
2016.	403	401	385	386	394
2015.	385	385	385	385	385
2014.	381	391	360	327	365
2013.	371	369	312	323	344
Átlag	391	390	372	368	380

Képzési területenként ábrázolva az elmúlt évek átlagait – kiegészítve néhány eddig fel nem tüntetett korábbi év (2012-2010) átlagaival – látványos következtetéseket lehet levonni:

1. Jól látszik, hogy a gyógyszerészeti szakhoz volt mindig is a 4 szak közül a legkevesebb pontszámra szükség a bejutáshoz, az állatorvosihoz pedig – általában – a legtöbbre.
    
2. A 2020-as év gyönyörűen rávilágított arra, hogy mennyire fontos szerepe van a szóbeli vizsgáknak. A szóbeli általában (mind a biológia, mind a kémia esetén) felfelé húzza az érettségi eredményét a diákoknál. 2020 tavaszán a szóbeli vizsgák azonban elmaradtak a koronavírus miatt, így összességében alacsonyabb százalékos eredmények születtek, melynek következtében az előző évek növekedő tendenciájával ellentétben zuhantak a ponthatárok. A helyzet 2021-ben is hasonló volt, és az állatorvosit leszámítva a ponthatárok továbbra sem „tértek magukhoz” (főleg, ha azt is nézzük, hogy ebbe az évbe erősen beletorzított a korábbiaknál lényegesen több októberben (2020) szerzett érettségi, amikor azonban ismét volt szóbeli, így jobb eredmények születhettek).
    
3. Szépen látszik továbbá, ahogy 2013-ban bevezették, hogy mindkét felvételi tárgyat kötelező emelt szinten teljesíteni: abban az évben szintén mindegyik szakon zuhant egyet a ponthatár a megnehezedett követelmények miatt (a korábbi években csak 1 emelt volt kötelező).
    
4. Látszik azonban az is, hogy azóta konstans növekedésnek indultak a ponthatárok, és az utóbbi években már a 2013 előtti pontszámok felett járunk (kivévétel a gyógyszerészet és természetesen a 2020-as és 2021-es év). Pedig a magas pontszám most sokkal nehezebb, mint akkor volt, és nem is az emelt érettségik válnak egyre könnyebbé. Ez a tendencia a felvételizők közötti egyre élesebb versengés eredménye!

A ponthatárokra ránézve elmondhatjuk, hogy bár ezekre a szakokra a legnehezebbek a felvételi követelmények, ennek ellenére igen magas ponthatárok születnek évről évre. Ez azt jelenti, hogy orvostudományi karok valamelyikére kizárólag a legjobbak juthatnak be!

Várható-e jelentős változás a jövőben a pontszámokban?

2020-tól némileg változtak az érettségi-felvételi eljárás jogszabályai, követelményei: már mindenki számára kötelező legalább egy emelt szintű érettségi letétele, ha szeretne továbbtanulni. Azonban – a korábbi tervekkel ellentétben – már az első, mindenki számára kötelező emelt érettségiért is jár az 50 többletpont.

Az orvostudományi képzésekre azonban már évek óta különleges követelmények vonatkoznak: 2 kötelező emelt szintű érettségi, amelyekből egyik sem kötelező érettségi tantárgy. Így az ilyen képzésekre jelentkezők „automatikusan” maximális többlet pontot szereznek a két emelt szintű érettségivel (amennyiben legalább 45%-ra sikerülnek). Ezért sem nyelvvizsga/sporteredmény/hátrányos helyzet stb. miatt nem jár egyéb többletpont számukra.

Ez bizonyos szempontból pozitív, hiszen így nem fordulhat elő az, hogy pl. aki nagyon jó nyelvekből, és több nyelvvizsgája is van, ellenben az orvosi szempontjából sokkal fontosabb biológia és kémia tudása/eredményei picit gyengébbek, az „kiütne” a versenyből egy biológiából és kémiából több pontot szerző, ám csak egyetlen (vagy 0) nyelvvizsgával rendelkező jelentkezőt.

Másrészről hátránya is van, hiszen így továbbra is marad a versengés a jelenlegi körülmények közt. Vagyis, ha az elmúlt évek tendenciái folytatódnak, akkor akár tovább is nőhetnek a ponthatárok, így egyre jobb és jobb emelt biológia és kémia (vagy fizika) érettségi eredményre lesz szükség az orvosira való bejutáshoz.

Így jelentős ponthatár változást a 2020-tól bevezetett módosítások nem fognak okozni.

Csak különleges események, pl. egy szokatlanul könnyű, vagy szokatlanul nehéz emelt biológia/kémia érettségi esetén, 2020-hoz hasonlóan szóbeli vizsgák elmaradása esetén, vagy újabb jogszabály módosítások esetén lehetséges a ponthatárok jelentős változása.

Az aktuális felvételi tájékoztatót itt érheted el.

Kémiát vagy fizikát válassz a biológia mellé?

Ezt a kérdést könnyen el lehetne intézni annyival, hogy amelyik tantárgyból jobb vagy, azonban más szempontokat is érdemes figyelembe venni!

Néhány ember azon a véleményen van, hogy az egyetemre mindegy hogyan, csak jussunk be valahogy, utána pedig majd lesz valami. Ez a gondolkodás – főleg az orvosi karok esetén – nem biztos, hogy a legmegfelelőbb.

Javasolt már középiskolai tanulmányaid alatt úgy készülni, hogy lehetőleg minél jobban meg is tudd majd állni a helyed, ha bekerülsz a kívánt egyetemre.

Ez azért fontos, mert valójában sokkal-sokkal nehezebb az egyetemen bent maradni, mint bekerülni oda! Most még az érettségi tűnik a legnehezebb akadálynak, azonban hamar rá fogsz jönni ha bejutsz, hogy az orvosin minden egyes félév felér egy komplett érettségi procedúrával!

Továbbá azért is lényeges ezt figyelembe venni, mert az, hogy valaki bejut államilag támogatott képzésre, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott is marad. Fontos tudni, hogy gyenge tanulmányi eredmények esetén átsorolhatnak önköltséges képzésre, ami elég drága mulatság az orvosin!

Amennyiben ezt nem vállalod, hanem inkább ott hagyod az egyetemet, akkor a hallgatói szerződés értelmében az elvégzett féléveid költségének 50%-át vissza kell fizetned (kivéve, ha max. 2 félév után döntesz így), amely több millió forintos tételt jelent orvosin! A megkezdett félévek számával pedig csökken az összesen felhasználható államilag támogatott féléveid száma, ha átiratkoznál egy másik szakra!

Az átsorolásról, illetve az 50%-os visszafizetési kötelezettségekről pl. itt és itt olvashatsz kicsivel bővebben.

Érdemes tehát olyan stratégiát választani, hogy minél jobban megalapozd a tudásod a későbbi tanulmányaid megkönnyítése érdekében. Ez pedig egyértelműen a kémia érettségi választásával lehetséges!

Az Állatorvosi Egyetemen ez tulajdonképpen nem is kérdés, hiszen az emelt szintű biológia érettségi mellé már hosszú ideje csak az emelt szintű kémia érettségit fogadják el, a fizika itt nem is játszik – nem véletlenül. A fizika érettségi lehetősége ezért is volt zárójelben eddig a cikkben.

Gyógyszerészeti karokon elfogadják a fizikát is a biológia mellé, azonban teljesen egyértelműen a kémia tudás sokkal fontosabb egy gyógyszerészhallgató számára.

Általános orvosi és fogorvosi karokon nem ennyire nagy a kémia előnye, de még ezeken a szakokon is bőven a kémia tudás a fontosabb. Így itt is a kémia érettségi választása, illetve az arra való felkészülés és tanulás a célravezetőbb.

Nem lenne meglepő, ha a jövőben a gyógyszerészi, általános- és fogorvosi képzések is követnék az állatorvosi példáját, és csak a biológia-kémia párosítást fogadnák el.

Stratégia a bejutáshoz

Az emelt biológia és kémia érettségik nehezek, a túljelentkezés óriási, a ponthatárok magasak. Mit kell akkor tenni ahhoz, hogy bejuss a kívánt képzésre?

A válaszhoz az alábbiakban először azt feltételezzük, hogy még középiskolás vagy, és nem szeretnél a középiskolai tanulmányok után évet halasztani/csúszni a felvétellel. Utána pedig megnézzük azt is, hogy mik a lehetőségeid akkor, ha már esetleg korábban érettségiztél.

Ha még középiskolás vagy:

Mivel orvosi képzésekre kifejezetten nehéz bejutni, ezért különösen fontos, hogy olyan stratégiát dolgozz ki, amellyel a lehetőségekhez mérten maximalizálod az esélyeid a felvételre! Az alábbiakban a jogszabályok adta lehetőségek közül minden praktikát ismertetünk, amit csak be lehet vetni a minél jobb esélymaximalizálás érdekében.

A felvételre való esélyeid maximalizálásának az első, és egyik legfontosabb eleme az, hogy minél hamarabb el kell dönteni, ha orvosi képzésen szeretnél továbbtanulni!

A felvételi összpontszámot tekintve a számolás sokkal egyszerűbb pontduplázás esetén. Továbbá első ránézésre úgy tűnhet, hogy nem csak a számítási mód sokkal egyszerűbb, de így sokkal könnyebb lehet bejutni is az egyetemre, hiszen elegendő egész középiskolai tanulmányaid alatt kizárólag kettő tantárgyat komolyan venni (amelyekből a szerzett pontokat számolják, vagyis a biológiát és a kémiát). Így a figyelmed nem oszlik meg annyira, és több időd/energiád van az igazán fontos tárgyakra koncentrálni, ezáltal jobbak az esélyeid kiemelkedő eredményt elérni.

Az elképzelés valóban nem rossz, ám a tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal több esetben jutnak be a diákok a „sima” pontszámítási módszerrel. Ez az orvostudományi szakok esetében különösen igaz, hiszen itt két emelt szintű érettségiből is kiemelkedően jó eredményt kell elérni, hogy pontduplázással bejuss, ami azért nem olyan egyszerű.

Érettségi előtt állva akár hihetetlennek is tűnhet, azonban az igazság az, hogy a kötelező középszintű érettségikből nem annyira nehéz magas pontszámot elérni, és rendszeres tanulással a középiskolában is jó jegyeket szerezhetsz. Ezeket már jó előre, a középiskolai tanulmányok alatt figyelembe véve sokkal könnyeben szerezhetsz magas pontszámot a hagyományos számítási módszerrel!

Kizárólag pontduplázásra hajtani, és teljesen elhanyagolni a többi, kötelező tantárgyat azért sem előnyös, mert elég 1-2 olyan feladat a két emelt érettségin, amelyek pont rosszabbul mennek neked, és máris nincs meg a pontszámod pontduplázással. És mivel a többi tárgyat elhanyagoltad, nincs ott „mentő” lehetőségként a sima számítási módszerrel való bejutás sem.

Vagyis a legjobb stratégia az, ha mindkét számítási módszerre optimalizálod az esélyeidet!

Meg kell próbálni a pontduplázással való bejutást, vagyis minél jobb emelt biosz és kémia érettségit tenni, azonban rá kell hajtani a tanulásra a többi tantárgyból is, hogy a „hagyományos” számítási móddal is jó esélyed legyen.

Ez már csak azért sem mellékes, mert egy orvosnak/gyógyszerésznek illik a szakmáján túlmenően egy magas szintű általános műveltséggel is rendelkeznie.

Egy fontos változás 2020-tól

A 2020-tól bevezetésre kerülő változások a felvételi követelmények és a pontszámítás tekintetében a gyakorlatban nem érinti az orvosi szakokra jelentkezőket. Van azonban egy olyan változás, amely az orvosi képzést tervezőket nagyon is érinti, amennyiben még nem fejezték be a középiskolai tanulmányaikat.

Mégpedig az, hogy – ismét – lehet úgynevezett előrehozott érettségit tenni olyan tantárgyakból, amelyekből a tanulmányaid előbb befejeződnek mint az utolsó tanév. Ez szinte minden diák esetében igaz a biológia és a kémia közül legalább az egyik esetében (legszerencsésebb, ha mindkettő esetében).

Mit jelent az előrehozott érettségi? Azt, hogy ha pl. biológiából és/vagy kémiából 10. osztályban befejeződnek a tanulmányaid, akkor nem kell az érettségi letételével az utolsó tanév végét megvárni ezen tárgyakból. Ez azért különösen előnyös lehetőség, mert így két igen nehéz vizsgát letudhatsz korábban, és az utolsó tanév végén több időd és energiád marad tanulni a 4 kötelező tantárgyra.

Illetve az emelt biológia és/vagy emelt kémia érettségi felkészülésére is több időt tudsz fordítani, hiszen előrehozott érettségi esetén pedig a kötelező tantárgyakra nem kell még készülni. Összességében minden tantárgyból növeled az esélyeid egy jobb pontszámra, ha előrehozott érettségi(ke)t teszel!

Az előrehozott érettségi lehetősége akkora előnyt jelent, hogy hatalmas hiba lenne nem élni vele!

Előrehozott érettségit legkorábban 4 osztályos középiskola esetén 10. év végén, 5 osztályos esetén 11. év végén lehet tenni, ha az adott tárgyból már befejeződtek a tanulmányaid. Érettségi vizsgaidőszak egy tanévben kétszer van. Ez azt jelenti, hogy 3 vagy 4 olyan érettségi vizsgaidőszak van, amikor lehetőséged van előrehozott érettségire. Melyiket válaszd?

Az egyszerűség kedvéért tekintsünk egy általános tantervű, 4 osztályos gimnáziumi képzést. Leggyakrabban 10. évfolyam végén mind biológiából, mind kémiából lezárulnak a tanulmányok. 11. évfolyam október-novemberi vizsgaidőszakában még nem javasolt az előrehozott emelt kémia és biológia érettségi letétele.

Sok esetben ekkora még nem is minden diákban születik meg a gondolat, hogy milyen pályán szeretne tovább tanulni. Továbbá a 10. évfolyam utáni nyáron már „gőzerővel” kellene készülni, ha 11. évfolyam októberében érettségizni szeretnél.

Ezt a nyarat érdemes még inkább pihenéssel és kikapcsolódással tölteni, mert utána viszont már tényleg el kell kezdeni a rendszeres, tudatos készülést! És onnantól kezdve egészen 12. év végéig nem is áll meg a „nagy menet”.

Továbbá több idő is jut a felkészülésre, ha 1 évvel a tanulmányok befejezése után mész érettségizni.

Vagyis az első ajánlott vizsgaidőszak előrehozott érettségi letételére a 11. évfolyam május-júniusi vizsgaidőszaka. Azonban megfontolandó, hogy ekkor még biológiából és kémiából nem emelt szinten, hanem középszinten érettségizz!

Ez furcsának tűnhet elsőre, hiszen mindkét tárgyból kötelező az emelt szint orvosira. Ez azonban még nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy középszinten is érettségizz ezen tárgyakból!

Középszintű érettségiket követően pedig 12. évfolyam október-novemberi időszakában leteheted előrehozottan mindkét tárgyból a kötelező emelt szintű érettségit is. Ilyen esetben a jogszabály szerint már úgynevezett szintemelő érettségi vizsgát teszel, de ez a lényegen nem változtat: nem az utolsó év végén (az ún. rendes érettségi időszakban) vizsgázol ezekből a többi tantárggyal együtt. És a legújabb jogszabályok szerint erre abszolút lehetőséged is van, ráadásul költségmentesen!

Mi értelme van ennek?

Két szempontból is előnyösebb először mind biológiából, mind kémiából középszinten elmenni érettségizni.

Az első (kevésbé lényeges) szempont, hogy így jó esélyed van több pontot szerezni a felvételin. Az érettségi bizonyítvánnyal szerezhető pontok esetén ugyanis az 5. tantárgy bármi lehet! Akár 18 választható tantárgyból is tehetsz érettségit a középiskolában, akár közép, akár emelt (vagy mindkettő) szinten, nem számít! Az összes lehetőség közül a legjobb eredménye alapján kapod az érettségi bizonyítványodra a pontokat!

Az pedig egyértelmű, hogy egy középszintű érettségi könnyebb, mint egy emelt szintű. Így ugyanazzal a tudással várhatóan több pontot lehet elérni, ha valaki középszinten megy, mintha emelt szinten menne.

Vagyis ha a középszintű biológia és kémia előrehozott vizsgáidra alaposan felkészülsz, akkor elég jó esélyed van egy kiemelkedően jó eredményt elérni legalább az egyikkel. Sokkal jobb, mint bármelyikből az emelt szintű vizsgával.

A felvételi összpontszám tekintetében ezzel azonban nem lehet „megváltani a világot”. Ki lehet számolni, hogy minden +5% után, amennyivel jobban sikerül a legjobb választható érettségi (pl. a közép biológia), mint a második legjobb választható (pl. emelt biológia), annyiszor 1 ponttal érhetsz el az összpontszám tekintetében jobb eredményt.

Például ha az emelt biológia érettségid 83%-os lesz (2. legjobb), a közép biológiád (legjobb) pedig 98%-ra sikerül, a 4 kötelező pl. 85% egyformán úgy az összpontszámod (sima számítási móddal) 3 ponttal lesz több. Vagyis 15%-al jobb eredmény 3 ponttal többet ért.

Alakulhat úgy is, hogy a legelső így szerzett +1 összpontszámot már egy egyetlen %-kal jobb közép érettségivel is megszerzed (de ez csak az első pont esetében igaz, utána már csak minden +5% után lesz 1-el több az összpontszám)

Például a 4 kötelező vizsga 85%-os, az emelt biológia 82% (legjobb), akkor az érettségi bizonyítványra 84,4-et kerekítve 84 pontot kapsz. Azonban ha elmentél biológiából közép szinten is korábban, és ott 83%-ot értél el, akkor 84,6-ot kerekítve már 85 pont illet meg.

Vagyis csak egyetlen százalékkal lett jobb a közép, de ez egy teljes ponttal többet ér az összpontszámban! 1-nél több összpontszámért viszont már pontonként 5%-kal kell jobb eredmény, tehát 86 ponthoz már 6%-kal jobb, vagyis 88%-os közép biosz kell.

Tulajdonképpen ebből a szempontból az is előnyös, ha valamiért valamilyen teljesen más tárgyból nagyon jó lennél, például ének-zenéből, vagy rajzból vagy bármiből. Ha egy ilyen tárgyból könnyedén 100% közeli közép szintű érettségire lennél képes, akkor érdemes előrehozottan megpróbálkozni vele.

Láthatod, hogy jelentősen több pontot nem lehet így szerezni. Azonban akár 1-2 ponton is múlhat a felvétel, így ezt az előnyt sem szabad figyelmen kívül hagyni!

Sokkal fontosabb ennél azonban az, hogy

egy középszintű előrehozott érettségi letétele hatalmas segítséget és tapasztalatot jelenthet. Nem lehet ennél jobb gyakorlást elképzelni az emelt szintű érettségire való felkészüléshez!

Egyrészt maga a tudat, hogy érettségi vizsgád lesz arra fog sarkallni, hogy minél hamarabb komolyan vedd a tanulást. Ha már a középszintre úgy készülsz, mintha az emeltre készülnél, akkor nagyon jó esélyed van, hogy kiemelkedő eredményt érj el. Onnantól pedig jó úton fogsz járni, hogy az emelt szintű vizsgák is jól sikerüljenek!

Másrészt az érettségi egy nagy misztikumnak tűnik addig, amíg nem veszel részt egy-két vizsgán. Az, hogy az emelt szintű érettségikre már úgy fogsz menni, hogy előtte már átmentél két vizsga procedúrán is, az hatalmasat lendít majd a komfortérzeteden mind a felkészülés, mind a vizsga során.

Sokkal könnyebb úgy készülni, hogy már pontosan tudod, hogyan zajlik egy ilyen. A tanulásra is jobban tudsz majd koncentrálni, ha nem azon gondolkozol, hogy vajon hogy lesz, mint lesz? Különösen a vizsgák szóbeli részén lesz hatalmas megkönnyebbülés, hogy már ismerős lesz a procedúra.

Továbbá már egy vizsga tapasztalattal a zsebedben annak is kisebb az esélye, hogy a szokásos hibákat elkövesd az érettségin.

Összességében elmondható, hogy egy közép biosz és egy közép kémia érettségivel az emelt szintű vizsgák előtt tulajdonképpen csak nyerhetsz, veszíteni való egyáltalán nincs. Tapasztalatot szerzel, és jó eséllyel lesz több pontod a végelszámolásnál is.

Természetesen ha ezt a cikket most úgy olvasod először, hogy már csak 1 vizsgaidőszak van (12. vagy 13. év október-novemberi időszak) a rendes érettségi vizsgáid előtt , akkor már csak az emelt szintű előrehozott vizsgákon érdemes gondolkodni!

Ha esetleg már egy előrehozottra sincs lehetőséged, vagy olyan tagozatos osztályba jársz, ahol még utolsó évben is van biológia is és kémia is, akkor sajnos nincs lehetőséged előrehozott érettségit tenni.

Egy mérlegelendő döntés

Felmerülhet benned a kérdés, hogy miért ne emelt érettségikkel próbálkozz többször is a rendes vizsgaidőszakod előtt? Hiszen egy jobban sikerült második emelt mondjuk bioszból nem csak a tanulmányi, de a szerzett pontokat is növelné, és így az összpontszámra is sokkal nagyobb hatása lenne.

Erre az a válasz, hogy sajnos nincs rá lehetőséged. Ha valamelyik vizsgaidőszakban sikeres (tehát nem elégtelen) előrehozott érettségit teszel egy tantárgyból, akkor abból a tárgyból adott szinten már nem mehetsz ismét érettségizni abban a reményben, hogy hátha ezúttal még jobban sikerül.

Az ilyen vizsga ugyanis úgynevezett ismétlő vizsgának számít, amelyet legkorábban a középiskolai tanulmányaid után tehetsz először (és abból indultunk ki, hogy nem szeretnél évet csúszni).

Természetesen ha nem sikerül bejutni az egyetemre, és mindenképpen évet kell halasztanod, akkor a középiskola után már tehetsz ismétlő vizsgát, akárhány alkalommal. Jó tudni, hogy egy-egy ismétlő vizsgáért már fizetni is kell, emelt szintűért a minimálbér 25%-át (ez 2022-ben 50 ezer forint vizsgánként).

Van azonban egy olyan eset, amikor ugyan olyan vizsgából elmehetsz még egyszer érettségizni még a középiskolai tanulmányaid alatt – a rendes érettségi vizsgaidőszakban. Akkor, ha az előrehozott (vagy az előrehozott-szintemelő) vizsga sikertelen lesz.

Természetesen ez alap esetben fel sem merülhet, hiszen ha biológiából vagy kémiából elégtelen érettségit tennél, akkor feltehetőleg nem orvosi pályára készülsz.

Lehet azonban szándékosan is sikertelen érettségi vizsgát tenni!

Ahhoz, hogy egy vizsga sikeres legyen, mind a szóbelin, mind az írásbelin legalább 12%-ot el kell érned, továbbá a teljes érettségi maximális pontszámának 25%-át szintén el kell érni. Ha tehát a saját hibádból („vizsgázónak felróható ok”) meg sem jelensz a szóbelin, akkor biztosan nem éred el a 12%-ot, és így a vizsgád sikertelen.

Ebben az esetben ún. javító vizsgát tehetsz a rendes érettségi vizsgaidőszakban (tehát utolsó év végén, a többi tantárggyal együtt). Vagyis nem kell vele várni a középiskola utánig, hiszen ez így nem ismétlő vizsga.

Mi szükség lehet egy szándékosan sikertelen érettségire?

Abban az esetben lehet elgondolkozni azon, hogy nem mész el az előrehozott emelt biológia vagy emelt kémia szóbeli részére, ha az írásbeli része valamiért nem sikerül túl jól, és már egy 100%-os szóbelivel sem tudod jelentősen felhúzni.

Ilyenkor számolgatni, és mérlegelni kell.

Először is fel kell tenni magadban a kérdést, hogy egy újabb próbálkozás során biztosan képes lennél-e jelentősen jobb eredményre. Itt azonban NAGYON fontos arra is gondolni, hogy a rendes érettségi időszakban ott lesz a többi tantárgy is, vagyis pontosan az előrehozott érettségi előnyeit veszíted el, amely a többi tantárgyra és a javító érettségidre is kihatással lehet!

Meg kell nézni továbbá azt is, hogy hova szeretnél jelentkezni, és hogy mennyi volt oda valaha a legmagasabb pontszám. Ki kell számolni, hogy nagyjából mennyivel tudnál több pontot szerezni, ha javító vizsgát teszel. Meg kell nézni, hogy van-e egyáltalán szükség rá, hiszen ha a többi értettségid nagyon jól sikerül, akkor lehet, hogy felesleges bajlódni vele!

Nézzünk 1-2 példát!

Tegyük fel, hogy egy kiemelkedően jó tanuló vagy, mindig mindenből 5-ös voltál, várhatóan a rendes érettségi vizsgáid is kiemelkedően sikerülnek (az egyszerűség kedvéért átlagosan 90%-ra), de valamiért az előrehozott emelt kémia írásbelit elszúrtad, és csak 45 pontra sikerül.

Ez azt jelenti, hogy egy max pontos szóbelivel (50 pont) 45+50 = 95 pontod lesz a kémián, ami %-ban kifejezve 63%. Ha mindenből 5-ös leszel várhatóan, akkor az 100 tanulmányi pont, az előrehozott emelt biosz várhatóan 90% lesz (az egyszerűség kedvéért legyen ez a legjobb választható) és a 4 kötelező érettségi is várhatóan átlagosan 90%-ra fog sikerülni.

Ekkor 100 + 90 + 63 + 90 + 100 = 443 pontod lesz várhatóan összesen (pontduplázással számolva csak 406 lenne, de ez lényegtelen). Az összes szóba jövő képzés közül a valaha volt legmagasabb ponthatár 442 pont volt, az SE-ÁOK-ra (2019-ben).

Ha számodra kizárólag az SE-ÁOK a cél, semmi más nem felel meg, akkor talán-talán érdemes elgondolkozni azon, hogy ne menj el az előrehozott emelt kémia szóbelire, hanem inkább javító vizsgát tegyél. De annyira fontos, hogy még egyszer megjegyezzük: ha ismét fel kell készülnöd majd az emelt kémiára is, akkor a megosztott figyelem miatt nem biztos, hogy a többi tárgyból meg meglesz az átlagosan 90%!!!

Minden más szak/egyetem esetében nem érdemes bajlódni a javító érettségire való játszással. El kell menni a szóbelire is az előrehozott emelt kémián, minél jobban felhúzni az írásbelit, és akkor szinte biztos, hogy a többi feltétel teljesülése esetén bejutsz majd az egyetemre.

Egy kicsit reálisabb példa: tegyük fel, hogy „csak” egy átlagosan jó tanuló vagy. Néhány 4-es becsúszott, így a tanulmányi pontjaid száma várhatóan 95 lesz. A szóbeli után az emelt biosz várhatóan 85% lesz, legyen pl. a legjobb választható tárgy a közép biosz 90%-kal, továbbá a rendes vizsgaidőszakban a többi tárgy várhatóan átlagosan 85%-os lesz. Ha elmész az emelt kémia szóbelire és 50-ből várhatóan 45-öt meg tudsz szerezni (ezt te tudod felmérni, a saját képességeid alapján), akkor az eredmény 60% kémián.

Ekkor 95 + 86 + 60 + 85 + 100 = 426 pontod lesz várhatóan. Ebben az esetben már sokkal inkább megfontolandó, hogy nem mész el az előrehozott emelt kémia szóbelire. Állatorvosira, általános orvosira és fogorvosira eléggé lutri, hogy bekerülnél-e ennyi ponttal. Ha az állatorvosi, vagy a Semmelweis Egyetem a cél, akkor szinte biztosan nem. Ha valamelyik másik képzés, akkor talán.

Ha gyógyszerészetre szeretnél menni, akkor viszont valószínű, hogy elég lesz a pont, így nem kell javító vizsgára játszani.

Természetesen ezeknél a számolgatásoknál sosem lehet előre tudni, hogy a jövőben történő vizsgák hogyan fognak sikerülni, ezért ebben mindig van egy kis bizonytalanság. Alaposan át kell gondolni, ha esetleg azt tervezed, hogy javító vizsgára játszol.

Általánosságban elmondható, hogy ha nagyon rosszul sikerül az írásbeli, csak akkor érdemes elgondolkodni rajta. Egyéb esetben érdemes inkább a többi érettségire való felkészülést meghúzni, mert azokkal könnyebb lehet javítani a helyzeten.

Attól nem kell tartani, hogy elcsúfítja egy elégtelen érettségi eredmény a bizonyítványodat. Elégtelen eredményű érettségi vizsga ugyanis tulajdonképpen nincs, mert nem kerülhet be ilyen a bizonyítványba. Vagyis nem lesz nyoma ennek a későbbiekben.

Attól sem kell félni, hogy esetleg megharagudnak rád a tanáraid az iskolában, amiért nem mész el a szóbelire, és ez kihatna a későbbi vizsgáidra. Az emelt szintű érettségiket ugyanis 99%-ig biztos, hogy nem a saját iskoládban fogod letenni.

Ha már befejezted a középiskolai tanulmányaid

Ez a rész – sajnos – elég rövid lesz. Ha már befejezted a tanulmányaid (pl. nem lett elég pontod rögtön a középiskola után, vagy szakot váltanál stb.), akkor a lehetőségeid eléggé korlátozottak.

Ekkor ugyanis a tanulmányi pontokon már nem tudsz változtatni, ezért pl. nem lehet középszintű érettségivel megpróbálni feljebb húzni a pontokat.

Kizárólag a szerzett pontok számát növelheted, illetve javíthatod az esélyeid a pontduplázásra, ha a tanulmányi pontok száma valamiért nagyon csekély lenne.

Két lehetőség van, akkor is ha már van, akkor is ha még nincs emelt biológia és kémia érettségid. Vagy az egyikből, vagy mindkettőből emelt szintű érettségit kell tenni, ha várhatóan nem lesz elég a pontszámod (vagy ha nincs meg még valamelyikből az emelt).

Ha az egyik tárgyból már van egy viszonylag jó eredmény, akkor érdemes csak a másikból nekifutni egy emelt érettséginek. Ekkor ugyanis csak arra az egyre kell fókuszálni, így több idő és energia jut rá, vagyis jobbak az esélyek egy jó eredményre, ezáltal pedig a bejutásra.

Ha mindkét tárgyból van már egy emelt érettségid, de nagyjából 80% alatt van mindkettő, és a tanulmányi pontjaid száma sem túl sok, akkor viszont érdemes lehet mindkét emeltet újra próbálni (ismétlő érettségi). Itt is érvényes az, hogy nézegetni kell, hogy melyik képzés a cél, várhatóan mennyi pontra lesz szükség, és az alapján dönteni!

Összefoglalva

• Orvostudományi képzésre bejutni nem egyszerű. Ezeken a szakokon a legnehezebbek a felvételi követelmények. A pontszámok ennek ellenére magasak, és hatalmas a túljelentkezés is, így csak a legjobbak kerülhetnek be.
   
• Ahhoz, hogy bejuss maximalizálnod kell az esélyeidet: időben el kell dönteni, ha ilyen pályára készülsz. Két jó eredményű emelt szintű érettségire, és nagyon jó tanulmányi eredményekre, továbbá magas pontszámú kötelező középszintű érettségikre van szükség.
   
• Az emelt szintű biológia érettségi mellé a későbbi tanulmányokat szem előtt tartva az emelt kémia érettségit érdemes választani (állatorvosin csak a kémia választható).
   
• Amennyiben van rá lehetőség, mindenképpen meg kell próbálni az emelt biológia és kémia érettségit (vagy legalább az egyiket) előrehozottan letenni. Óriási előny, ha nem a többi tantárggyal egyszerre kell ezekből vizsgázni.
   
• Ha arra is van lehetőség, akkor meg lehet próbálni előtte középszinten is letenni a vizsgákat (előrehozottan), amely növelheti az összpontszámot, és tapasztalatot jelent az emelt szintű vizsgák előtt.
   
• Ha valamelyik előrehozott emelt szintű vizsga írásbeli része rosszul sikerül, akkor el lehet gondolkozni a szóbeli rész kihagyásán. Így javító érettségit lehet tenni a rendes érettségi vizsgaidőszakban. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy így pontosan az előrehozott érettségi előnyeitől esel el.
   
• Amennyiben már befejezted a középiskolai tanulmányaidat, úgy a pontszám javítására már csak ismétlő emelt szintű biológia és/vagy kémia érettségivel van lehetőség.