A kémiatanárok válaszolnak sorozat 3. részében arra kértem meg a tanárokat, hogy említsenek meg néhány olyan tipikus hibát, amelyet el lehet követni, miközben a kémia érettségire készülsz.
1.
Dénes Sándorné, Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa:
- Ahhoz, hogy kémia érettségi által felállított akadályokat könnyedén vegyék a diákok, sokkal több időráfordításra lenne szükség a felkészülés során. Nagyon hangsúlyoznám a gimnáziumi évek alatt a rendszerességet, a folyamatos tanulást, ismétlést, gyakorlást. Különösen igaz ez a számolási feladatok esetében. A megfelelő rutint napi szintű gyakorlással lehet megszerezni.
- Kevés figyelmet fordítanak a készülők a szervetlen kémia tanulására. Az érettségi pedig keményen megköveteli ennek a résznek is a tudását, összefüggéseit.
- Azoknál akik nem az adott évben érettségiznek, hanem már régebben, elég gyakori, hogy a kísérletekből teljesen felkészületlenek, így a szóbeli vizsgán nem is tudják miről van szó.
2.
Dancsó Éva, Eötvös József Gimnázium, Budapest:
- A diákok 11. évfolyamon még nem készülnek rendszeresen.
- Akik 12. évfolyamon előkészítőre is járnak, gyakran csak az előkészítő tempójában haladnak, és a faktos órákra, tz-kre nem készülnek. Az előkészítős számonkérésekre pedig nem kapnak osztályzatot, így semminek nincsen súlya. Az elmúlt év végén egy diákom megkért, hogy érettségi előtt egy héttel tanítsam meg a szervetlen kémiát újra. Mert ő ugyan itt volt a szervetlen órákon, de nem figyelt, mert az előkészítőn még nem tartottak ott, és valamelyik egyetem előkészítőjének az utolsó óráján tudta meg, hogy a szervetlen azon a tanfolyamon nem is fog elhangzani, azt mindenki megtanulhatja önállóan.
- A másik nagy hiba, ha a diákok egymás előtt szégyenlősek, és nem mernek kérdezni az órán.
- Vannak diákok, akik azt hiszik, hogy fakton, előkészítőn, magántanárnál a fejükbe töltik a tudást, és az egyéni munkát nem hajlandóak befektetni.
Emelt kémia érettségi online tanfolyam
Nézd meg és próbáld ki INGYENESEN a weboldal emelt kémia érettségi online felkészítő tanfolyamát!
3.
Dr. Borbás Réka, Szent István Gimnázium, Budapest:
- Azt hiszi, hogy már tudja az anyagot, és olvasgatva a tankönyvet minden ismerős. De a gyakorlás, elméleti feladatok megoldása nélkül nem válik igazi tudássá az anyag!
- Nem tanulja meg alaposan a reakcióegyenleteket befejezni, leírni, rendezni. Nem tudja, mi reagál mivel. Így az érettségin sok elméleti pont bukik, és a számolási feladatok is gyakran elúsznak.
- Mértékegységek nélkül számol. Így kusza és érthetetlen lesz a számolás, sőt, maga is összekeveri. (És az értékes jegyekre is ügyelni kell)! Keveri a számolásban, mi mire vonatkozik (pl. az oldat sűrűséget az oldott anyaggal veti össze).
- Nem nézi meg a vizsgakövetelményeket, pedig érdemes!
4.
Illésné Törő Melinda, Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola:
- A feladatokat a hozzátartozó elmélet ismerete nélkül próbálja megoldani. Például azért nem tudja a feladatot értelmezni, mert nem ismeri a kísérletet, amire épül a feladat.
- A gimnáziumi évek alatt keveset olvasnak a diákok, így az esettanulmányos feladatok mehetnek nehezen szövegértelmezési problémák miatt. Érdemes rávenni magukat könyvek, és esetleg tudományos cikkek olvasására. Nagy hangsúlyt kell fektetni a grafikonok, táblázatok értelmezésére!
5.
Oláh Gábor Péter, Patrona Hungariae Általános Iskola és Gimnázium:
- A diákok gyakran nem mérik fel reálisan a saját talentumaikat és a rendelkezésre álló idejüket; hogy ez tipikus hiba az is mutatja, hogy a 2016. május-júniusi vizsgaidőszakban, a februárban érettségi vizsgára jelentkezettek közel 9 %-a nem jelent meg a rendes érettségi vizsgán.
6.
Nagy Mária, Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs:
- A szóbeli vizsga sikeressége külön készségeket igényel, ha nem fordítanak a diákok elég időt a felkészülésre, akkor például nem tanulnak meg logikus sorrendben kifejteni egy adott témát, vagy nem tanulják meg használni a függvénytáblázatot információkeresésre.
7.
Dr. Böddiné dr. Schróth Ágnes, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium:
- Vigyázni kell arra, nehogy az év végére teljesen kifáradjunk, és kimerülten menjünk vizsgázni. A legfontosabb, hogy az érettségi idejében jó fizikai és lelki állapotban legyen mindenki.
7+1
Varga Szabolcs, BioKemOnline:
- Számolási feladatok esetén csak a „Villányis” feladatokkal foglalkozik, és későn jön rá, hogy az érettségi feladatok sokkal komplexebbek annál. Fontos, hogy az érettségin előforduló példákat át is lássuk, és megértsük a lényegét, ne csak számoljunk gondolkodás nélkül.
- Szintén a számolásos példák során nem alakul ki egy rendezett, jól átlátható, „menetrendszerű” megoldási séma. Mindent le kell írni, már csak azért is, mert ha egy feladatot nem sikerül teljesen megoldani, attól még részpontokat kaphatunk rá!
- Későn kezd el készülni. Ha el is kezd időben, sokszor hiába tudja, hogy fontos a jó érettségi, a távolinak tűnő cél miatt nehezen tudja a motivációját fenntartani. Így 10-15 perccel a tanulás megkezdése után már teljesen máshol jár fejben, vagy épp inkább az Instagramot/Snapchatet görgeti =).
Mindig rossz érzés valamibe belekötni, amiben láthatóan sok munka volt, ráadásul neves iskolák tanárai szólaltak meg, akiknek a pedagógia kompetenciáit eszem ágában sincs elvitatni, de; az oldal szerkesztésénél senkinek nem tűnt fel, hogy – szinte – az összes vezető cikk negatív? Nem arról szól, hogy hogyan csináld jól a felkészülést, hanem arról, hogy hogyan ronthatod el, és mitől rettegj. Az összes elhangzó hasznos tanácsot el lehetne mondani pozitívan, bátorítóan is. Garantáltan ideggörcsöt kap minden érettségiző, aki elolvassa, bármennyire is felkészült vagy csinálta “jól”. Ez senkit nem bátorít, csak lehúz. Annak is kellemetlen érzése van, aki teljesen felkészült. Azt üzeni, hogy nem csinálhatod jól, csak rosszul csinálhatod. Nem motiváló elolvasni két tanulás között, pedig apróság lenne az egészet pozitívan fogalmazni. Előbb vágnám fel az ereimet, mint hogy a tankönyveim közelébe menjek ezek alapján a cikkek alapján. Komolyan olyan, mintha az oldal szerkesztői nem ismernék a diákokat vagy azt, hogy hogyan lehet embereket motiválni ami valószínűleg nem igaz.
Köszönjünk az észrevételt! Az oldal célja a lehető legtöbb oldalát, aspektusát bemutatni a biológia és kémia érettséginek. Ezek között vannak ,,pozitív” jellegű cikkek is (pl. hogyan, milyen könyvből lehet felkészülni, hogy lehet jól beosztani az időt, stb.) és ,,negatív” hangzatúak is, mint pl. ez. A jövőben igyekszünk majd minél több hangsúlyt fektetni az előbbire! 🙂
Alapvetően nekem a tanulás során az adja az inspirációt, amikor önállóan gondolkodhatok. Azok az információk maradnak meg Bennem, amiket tudok valamihez kötni. Azért szeretem jobban az egyéni felkészülést, mert a magam logikai elvén értelmezem a hallottakat és abból állítom össze magam számára a rendszert. A mostani felvételi követelmények elsősorban a begyakorolt, rutinszerű feladatmegoldásokat kérik számon, aminek az egyetemi tanulmányok során az a hátránya, hogy ott alkalmazni kell a megszerzett tudást. Ez az orvostudományban a legszembetűnőbb, amikor számos betegségnek ugyanaz a tünete és ebből kell felállítani a diagnózist. Az válik jó orvossá, aki a kémia törvényeiből tud következtetéseket levonni a betegség kialakulásának okaira. És akkor be tudja pontosan azonosítani a betegséget.
Kedves Hajnalka!
Az önálló gondolkodás nagyon is célravezető, a „magolás” valóban nem működik a természettudományok esetén.
Részben egyetértek az érettségis feladatokkal kapcsolatos véleményeddel, viszont inkább csak a feladatok típusa az, ami rutinszerű gyakorlatot igényel, a megoldás tekintetében valami kis csavar szinte mindig van a feladatokban, amihez igen is gondolkozni kell, különösen igaz ez a számítási feladatok esetében.