A biológiatanárok válaszolnak sorozat mostani, 3. részében arról olvashatsz, hogy az ország legjobb biológiatanárai szerint mik azok a tipikus hibák, amelyeket el lehet követni, miközben a biológia érettségire készülsz.
1.
Mándics Dezső, ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium:
- Hiányos (vagy esetleg teljesen hiányzó) felkészülés. Az írásbeli dolgozatok javításakor, valamint a szóbeli vizsgákon is meglepő tapasztalatok születnek időnként. Ha el akarod kerülni a kínos feszengés hangulatát, akkor érdemes egyrészt készülni, másrészt feladatok megoldásával minél gyakrabban, lehetőleg rendszeresen tesztelni a tudásodat.
- Vannak vizsgázók, akik úgy tesznek, mint ha semmit nem tudnának, pedig dehogynem. Talán önbizalomhiány, talán egyszerű szerény visszafogottság. Ennek a kezelése nem könnyű, leginkább az ajánlható, hogy az ilyen jelentkező minél többet beszéljen hangosan biológiáról. Lehetőleg közönség előtt, például testvért, szülőt, barátot, barátnőt lehet megkérni, hogy vállalja a hallgató szerepét, és a végén szóljon is hozzá, mondja el, milyen véleménye alakult ki a szóbeliségünkről.
- A vizsgázó birtokolja a szükséges tudást, de nem írja le, illetve nem mondja el. Legtöbbször az húzódik meg a háttérben, hogy a kérdést nem olvassa el figyelmesen.
A biológia érettségin kiemelten fontos, hogy pontosan a kérdésre kell válaszolni, pontosan a leírt feladatot kell megoldani!
Gyakori, hogy a témával kapcsolatban (egyébként helyes) ismereteit írja/mondja a vizsgázó, de nem válaszol a kérdésre, így nem kap pontot. Ilyenkor a vizsgázó elsősorban arra koncentrál, hogy mit tart lényegesnek az adott témában, ezért az általa fontosnak tartott elemeket, információkat adja elő. Ami azért probléma, mert ez egyáltalán nem feltétlenül rímel a föltett kérdésre.
Egyértelműen a kérdés/feladat tartalmát kell kiemelni, ez szövegértési kompetencia. Elejét venni a problémának úgy lehet, ha a felkészülés időszakában bőven gyakorolja a szöveges feladatok értelmezését, és ennek alapján leírja a választ, majd ellenőrzi a megoldást és összeveti a sajátjával, analizálva, hogy a kérdés tartalma alapján miért vesztett pontot.
Emelt kémia érettségi online tanfolyam
Nézd meg és próbáld ki INGYENESEN a weboldal emelt kémia érettségi online felkészítő tanfolyamát!
2.
Fazakas Andrea, Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest:
- Szóbeli vizsga lebecsülése: „Majdcsak kidumálom magam”. Pedig középszinten is, de emelt szinten különösen olyan, mint egy szóbeli esszé.
- A vizsgán sokszor a nehezebb, embertanos esszét választják, mert nem annyira kedvelik a növénytant, pedig a növénytanos általában könnyebb. Érdemes tehát a felkészülés során a növénytanos esszéket is gyakorolni.
3.
dr. Koncz Gábor, Bessenyei György Gimnázium és Kollégium, Kisvárda:
- Elhanyagolják a feladatmegoldást. Pusztán az elméleti alapokra támaszkodnak.
- A szóbeli vizsgarészre kevésbé tudatosan készülnek. Nem készülnek fel a témák részletes kifejtésére, a szabatos fogalmazásra, stb.
- Túl későn döntik el, hogy mit szeretnének. Illetve döntés esetében is elég későn kezdenek el tudatosan készülni.
4.
Illés Sándor, Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola, Hatvan:
- A fogalmak felszínes ismerete (rövid felkészülési időszak).
- Nem fejlődik ki a gondolatok világos, érthető megfogalmazásának készsége (szóban és írásban). Ezt is gyakorolni kell!
- A rendszerben való gondolkodás kialakulásának hiánya (esszé és a szóbeli feladatok).
5.
Tiszáné Dr. Kósa Eszter Imola, Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium, Budapest:
- A realitás érzék hiánya: a vizsga nehézségi fokának rossz felmérése (elbagatellizálás/túldimenzionálás).
- Rossz időbeosztás: időhúzás, halogatás, kapkodás.
- Követelményrendszer figyelmen kívül hagyása.
6.
Mező István, Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd:
Kifogások keresése:
- „Ej, ráérünk arra még…” – nem!
Szeptember elején már el kell kezdeni a rendszeres készülést!
(Tervet már lehet hamarabb is készíteni, vagy kifogni egy olyan tanárt, aki ezt megcsinálja helyettünk).
- „Neki is sikerült…- nekem is fog” – nem biztos! Ő lehet, hogy okosabb, vagy szerencsésebb, vagy könnyebb volt a feladatsor, vagy jobb bizottságot fogott ki.
- „Nálunk nem jó a felkészítés…” – lehet, hogy csak rossz ajtón kopogtatsz, vagy lehet, hogy csak neked nem megfelelő. Ekkor kérj máshol segítséget!
7.
Popellár Márta, ZSZC Keszthelyi Közgazdasági Szakgimnáziuma:
- Kapkodva tanulás.
- Az ismeretek magolása.
- Az összefüggések felismerésének, alkalmazásának hiánya.
8.
dr. Jánossyné dr. Solt Anna, Városmajori Gimnázium, Budapest:
- Nem állnak össze az egyes fejezetek. Külön-külön persze mennek, de meg kéne próbálni az egyes fogalmakat minden szempontból végigjárni, akár gondolati térképet is készíteni a kulcsfogalmakról, kifejezésekről.
- Nem alakul ki elég precíz a szóhasználat, így sok pontot lehet veszíteni a vizsgán. Pedig értjük javítás közben, hogy mire gondolt a versenyző, de nem adhatjuk meg a pontot.
- A kémiás, a számítási feladatok, problémafeladatok és grafikonelemzések szoktak gyengébben sikerülni. Nagy biztonsággal, sok gyakorlással ezek is mennének.
9.
Solymoss Miklós, Budapest V. Kerületi Eötvös József Gimnázium:
- Tanulás elodázgatása.
- Könyvek gyors olvasása megértés nélkül.
- Gyakorló feladatok mellőzése.
10.
Vetlényi Dávid, Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Budapest:
- Ha valaki az utolsó hetekre hagyja a felkészülést, akármilyen ügyes, egy jobb egyetemre való bejutásra olyan versenytársakat kap aki már évek óta készülnek a vizsgára.
- Sokan azt hiszik, hogy ha különórákat fizetnek a felkészülésük során az tehermentesíti őket a munka alól, és nem ragadnak meg minden alkalmat a fejlődére. Tapasztalunk olyat, hogy külön órákra járó végzős diákok már nem figyelnek a szakórákon.
- Ha a diákok a magánórához nem szakemberek segítségét veszik igénybe.
- A gyakorlás hiánya miatt nem értik, vagy félreértik a feladatok kérdéseit, és válaszaik nem a feltett kérdésre irányulnak a vizsgán.
- A követelményrendszert nem ismerik és gyakran felesleges információkkal terhelik az agyukat.