A periódusos rendszer

A periódusos rendszer a kémia érettségin használható mint segédeszköz. Fontos, hogy ezt a lehetőséget minél jobban kihasználd! Ehhez nagyon közelről meg kell ismerkedned vele! Készítettem egyet, amiben feltüntettem a legfontosabb dolgokat az elemekkel és a rendszerrel kapcsolatban. Láthatod belőle, hogy hogyan változik például az első ionizációs energia, vagy éppen az atom- és ionsugár, ahogy haladunk vízszintesen, vagy épp függőlegesen a táblázatban. Jelölve vannak az egyes mezők, és különböző színű hátterekkel, hogy milyen csoportba sorolható az adott elem. Nyomtasd ki színesben, és használd!

Illetve itt van még egy változat (ha a kettőt egymás hátoldalára színesben kinyomtatod, akkor gyakorlatilag minden fontos információ egyetlen szuper lapon rajta lesz):

A periódusos rendszer a valaha készült egyik legfontosabb táblázat. Az, hogy milyen nagy jelentőséggel bír, azt a következő történet jól bizonyítja: A ma ismert formájának alapjait Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz kémikus fektette le. Elképzelését a különböző elemek visszatérő, periodikusan ismétlődő (innen a név) tulajdonságai alapján valósította meg. Ekkoriban az elemek felsorakoztatását még atomtömegeik alapján végezték (ma már tudjuk, hogy a rendszám az alapja a sorrendnek). Mengyelejev egyetlen sorozat helyett meghatározott helyeken töréspontokat iktatott a sorozat tagjai közé, így a hasonló tulajdonságokkal bíró elemek egy-egy csoportba kerültek egy táblázatszerű rendszerben.

Emelt kémia érettségi online tanfolyam

Nézd meg és próbáld ki INGYENESEN a weboldal emelt kémia érettségi online felkészítő tanfolyamát!

Megnézem

Régen más volt

Az első elképzelések akkoriban még kicsivel máshogy néztek ki: a periódusok voltak függőlegesen, a csoportok pedig vízszintesen, később logikusnak tűnt „elforgatni”. Valamint ekkor még csak 7 főcsoport volt, hiszen ezidőtájt az elemeket főleg kémiai változások megfigyelése útján fedezték fel. A 8. főcsoport elemei, vagyis a nemesgázok stabilitásuk révén azonban igen csekély hajlandóságot mutatnak kémiai reakciókra.

A legnagyobb furcsaságokat azonban nem ezek adták, hanem, hogy a táblázatban random helyeken „lyukak” voltak, így sehogy sem állt össze a teljes kép. Mengyelejev azonban azt mondta, hogy ahol hiányos a táblázat, azt az elemet egyszerűen csak még nem fedezték fel. Ezáltal előre megjósolta több, később felfedezésre kerülő elem létezését, sőt továbbment, és a periódusos rendszer változásai alapján kitalálta azok várható tulajdonságait. Annyira biztos volt magában, és táblázata helyességében, hogy amikor a francia kémikus: P.-E. Lecoq de Boisbaudran felfedezte a Galliumot, akkor Mengyelejev azt mondta: ez mind szép, és nagyon jó, de rosszul határozta meg a Gallium tömegét, és sűrűségét. Képzeld csak el a helyzetet: az egyik oldalon ott áll Boisbaudran annak rendje és módja szerint fehér köpenyben, védőszemüvegben, előtte az asztalon kémcsövek, Petri-csészék, veszélyes vegyszerek, mikroszkóp, stb. és a mérési eredmények. A másik oldalon Mengyelejev egy papírfecnivel, rajta egy táblázattal. Később kiderült, hogy Mengyelejevnek volt igaza.

Jobban ismerte azt az elemet, amivel soha életében még nem találkozott, mint az, aki felfedezte.

Nem csoda tehát, hogy a periódusos rendszer a tudománnyal foglalkozók egyik legfontosabb eszköze, de olyan hétköznapibb esetekben is az egyik legnagyobb fegyver lehet, mint a kémia érettségi.