Skip to main content
Hogyan lehet felkészülni a kémia érettségire?

Kémiatanárok válaszolnak #1 – Hogyan lehet felkészülni a kémia érettségire?

Megkértem 10 pedagógust, az ország legjobb kémiatanárai közül, hogy válaszolják meg a kémia érettségi körül leggyakrabban felmerülő kérdéseket. Olyan szakemberek válaszoltak többek között, akik rendszeresen javítják az emelt érettségi feladatlapokat, ott ülnek az emelt szóbeli bizottságokban, diákjaik rendre a legjobb helyeken végeznek az OKTV versenyeken, vagy épp az egyik legrangosabb elismerésnek számító Rátz Tanár Úr Életműdíjjal büszkélkedhetnek. A sorozat első részében arra kerestük a választ, hogy mik azok a módszerek, amelyek a sikeres kémia érettségi vizsgához vezetnek.

1.
Dénes Sándorné, Batthyány Lajos Gimnázium, Nagykanizsa:Dénes Sándorné

A feladatsorok pontos, alapos, precíz elméleti tudást, jó feladatmegoldó készséget követelnek. A megfelelő tudás birtokában lehet azokat az összefüggéseket felismerni, és megadni a jó válaszokat, amelyeket a feladat kér. (Sok érettségizőnél ez hiányzik). Így tehát – különösen a számolási feladatok megoldásához – nagyon fontos a rutin megszerzése. Azt pedig csak úgy lehet megszerezni, ha folyamatosan, akár napi szinten papírral, ceruzával a kézben oldom és oldom a feladatokat. Semmi más „modern” módszer nem vezet eredményre, csak ez.

Nagy probléma, hogy a gimnáziumban nem tanulnak a diákok szervetlen kémiát, kivéve a tagozatos osztályokba járók. Az érettségi pedig keményen megköveteli ennek a résznek is a tudását, összefüggéseit. Ennek megtanulása – általában időhiány miatt – nehézségeket szokott okozni, ezért erre fontos előre odafigyelni.

 

2.
Dancsó Éva, Eötvös József Gimnázium, Budapest:

A kémia érettségin kiemelt fontosságúak a számítási feladatok, ezért a diákoknak a 11. év elején azt szoktam mondani, hogy az számítson sikerre, aki napi 2 számolási feladatot megold. Tehát szerintem a diákoknak napi fél órát + még heti 1-2 órát rá kell szánni a felkészülésre otthon. Az a cél, hogy a Kémia feladatgyűjtemény a kétszintű érettségire, valamint az Ötösöm lesz kémiából című könyv az első feladattól az utolsóig meg legyenek oldva a két év alatt. Természetesen erre általában nem elég a tanórai és a faktos órakeret, ezért szükséges a napi 2 feladat. Azoknak, akik nem tudnak magukon ehhez erőt venni, azt szoktam javasolni, hogy iratkozzanak be egy előkészítőre.

 

3.
Dr. Borbás Réka, Szent István Gimnázium, Budapest:

Rövid válasz: Sok tanulás, még több gyakorlás.

Hosszú válasz: A tankönyveket át kell olvasni, megtanulni. Lehet ez középiskolai tankönyv, vagy összefoglaló jellegű, kinek mi jön be, de elsőként egy összefoglalóval nem célszerű kezdeni. Utána az elméletet tesztgyűjtemények segítségével számon kell kérni magunktól. Bőséges elméleti feladat megoldásával lehet jól elmélyíteni az ismereteket. A korábbi érettségi feladatsorok megoldását akkorra javaslom, amikor már a teljes anyagot a vizsgázni vágyó már átismételte. Egy szorgos, elkötelezett vizsgázó egyedül is fel tud készülni, de

ha kell tanári magyarázat, érdemes fakultációra, előkészítőre járni valahova.

A rendszeres tanulás elkerülhetetlen, napi-heti rendszerességgel kell foglalkozni vele. Ami még nehéz: a hangsúlyos részeket, számolásokat megtalálni; a szóbelire is fel kell készülni, gyakorolni kell a „rövid idő alatt sok értékeset mondok” technikáját, szakszókincset.

 

4.
Illésné Törő Melinda, Hatvani Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola:

Illésné Törő MelindaSzerintem jó, ha már 9. évfolyamtól kezdve készül a diák. Legyen idő megérnie a fejében a tananyagnak, és lássa az összefüggéseket. Fontos a jó tanári magyarázat, és az elméleti tananyagnak a feladatokon keresztüli gyakorlása (pl. tesztfeladat). Lényeges az elméleti tananyag mellett a számolási feladatok gyakorlása. Nagyon sok feladatot kell megoldani, hogy az érettségin ez már készség szintjén menjen. Nélkülözhetetlen még az ismétlés is. Az a tapasztalatom, hogyha 9,10.-be tanulta a diák és azt még egyszer 11-12.-ben hallja, akkor nagyon szép eredményeket lehet elérni.

 

 

 

5.Oláh Gábor Péter
Oláh Gábor Péter, Patrona Hungariae Általános Iskola és Gimnázium:

Véleményem szerint a kémia emelt szintű vizsgára csak azok tudnak jó eséllyel, sikeresen felkészülni, akik igen jó matematikai alapokkal rendelkeznek. Emelt szinten ugyanis az elérhető pontszám közel felét teszik ki a számítási feladatok (jellemzően 4 számítási feladat).

Mindenképpen érdemes megnézni az elmúlt évek feladatsorait és a hivatalos javítási útmutatókat. A felkészülés utolsó időszakában sok (legalább tízet javaslok) érettségi feladatsort célszerű megoldani. Hogyan: szorgalmasan, szisztematikusan minden témát alaposan megtanulni, a szerves kémiánál állandóan „rajzolni”, az elrontott megoldásokat újra gondolni, többször visszatérni a nehezebben menő témákhoz és típusfeladatokhoz.

 

6.
Nagy Mária, Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs:

Tanári irányítás nélkül szinte lehetetlen felkészülni, ugyanis a követelményrendszer olyan bőséges és a “fogalmak, tudja, tudja értelmezni” kifejezéseket tanároknak is tanítottuk. Egy jó könyv persze irányíthat, de akkor is fontos, hogy megbeszélje a diák ezt valakivel.

Egy-egy feladattípusra több példát érdemes megoldani, s a javítási útmutatóval összevetni. A kémia sajátos nyelvezetét is gyakorolni kell (vegyjel, képletek, egyenlet, a kísérleti tapasztalatok szakszerű megfogalmazása). A szóbeli vizsgához nélkülözhetetlen, hogy beszéljen is folyamatosan egy témáról, ehhez is társ/tanár kell, aki véleményezi is az elmondottakat. A kísérleteket – ez nyilvános – el kell végezni. Sajnos a neten sok rosszul kivitelezett megoldás kering…

 

7.
Dr. Böddiné dr. Schróth Ágnes, ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium:

Folyamatos tanulással, önálló gyakorlással. Jó, ha van egy tanár, aki elmagyarázza és ütemezi az anyagot. Egy jó helyre kell járni, és ez természetesen ideális esetben az iskola, mert párhuzamosan több helyen eleget tenni nagyon nehéz a felkészítők követelményének. Az órák, előadások meghallgatása nem pótolja az önálló tanulást, rögzítést. Egyéni adottságoktól függ például, hogy a számolási feladatokat mennyire kell gyakorolni, hány példát kell megoldani otthon gyakorlásképpen.

 

8.
Dr. Bohdaneczky Lászlóné, DE Kossuth Gyakorló Gimnáziumának nyugalmazott kémia vezetőtanára:

A legfontosabbnak a pontos szakmai alapismeretek elsajátításának szükségességét látom. Ez alatt azt értem, hogy a vizsgázóknak tisztában kell lenniük a kémiai alapfogalmakkal, a jelenségek ismeretével, azok megértésével. Az alaptudást a kémia tankönyvekből (általános és középiskolai) lehet, illetve kell megszerezni. Ebben elsődleges szerepe van az iskolai tanulásnak. Fontos a tanári magyarázat, a kísérletek elvégzése, azok megfigyelése. Az iskolai tanulás során lehetőség van a megszerzett tudás ellenőrzésére. Ez a kontroll – bármennyire nem szeretjük – a dolgozatok, a próba érettségik írásában realizálódik. Utóbbit magunk is elvégezhetjük korábbi érettségi feladatsorok megoldásával.

Kiemelt hangsúlyt kell fordítani az elméleti ismereteken kívül a számítási feladatok megoldására.

A megoldások módszereit sok gyakorlással el lehet sajátítani. Segítenek ebben a példatárak feladatai, valamint a tankönyvek kidolgozott számítási példái, és a tanári magyarázatok.  Eredményt csak kitartó, szorgalmas tanulással és gyakorlással lehet elérni.

A feladatgyűjtemények tesztkérdéseiről és a táblázatos feladatok megoldásáról sem szabad elfelejtkezni, ezek kitöltése segít a felkészülésben.

Azoknak a felvételizőknek, akik már elvégezték a középiskolát a javaslatom az, hogy elevenítsék fel a tankönyvi anyagokat, és a követelményrendszer áttanulmányozása után készüljenek a felvételire. Iratkozzanak be felvételi előkészítő tanfolyamra, ahol segítséget kaphatnak.

 

9.
Mező István, Kossuth Lajos Gimnázium, Cegléd:

  1. Elsőként mindenképpen egy tervet kell készíteni. Ehhez a következőket kell figyelembe venni:
  • Mező IstvánMiből akar az illető érettségizni biológiából és/vagy kémiából?
  • Milyen szinten szeretne (vagy kell) érettségizni?
  • Mennyi idő van rá? (Minimum egy tanév, esetleg kettő, még jobb, ha több)
  • Az input tudás az adott tárgyból (eddig hány évig, hány órában és milyen hozzáállással tanulta az adott tantárgyat, milyen volt az érdemjegye az adott tárgyból)
  • A megcélzott szakra, adott intézménybe körülbelül hány pont szükséges a bejutáshoz (reálisak-e az esélyek?)
  • Milyen segítséget tud igénybe venni a felvételiző: jól megszervezett iskolai oktatás (megfelelő színvonalú órák, fakultáció, szakkör), felkészítő foglalkozás a saját iskolában, felkészítő foglalkozás máshol (ezeknek érdemes utánanézni, de azt is tudni kell, ha kifogunk egy megfelelő képzést, az sem garancia a sikeres felvételihez!) Ha nem sikerül, ne a felkészítő tanárt okoljuk! A család anyagi háttere, esetleges magántanár finanszírozásához. Egyébként nekem az a tapasztalatom, hogy ha időben kezdi valaki a felkészülést és az iskola foglalkozik (emelt szintű) érettségire való felkészítéssel, és a diák kellőképpen motivált, akkor különórák nélkül is fel lehet készülni a sikeres felvételire!

Ezek figyelembe vételével kell egy időbeosztást készíteni. Maradjunk annál, ha valaki biológiából és kémiából szeretne egy év alatt felkészülni emelt szintű érettségire és közben jár az iskolájában (vagy máshol) valamilyen ilyen célú foglalkozásra: (és esetleg még a rendes tanórán is ragad rá valami).

Kémiából én a számítási feladatokat teljesen külön kezelem az elmélettől. A számítási feladatokat viszont sokat kell gyakorolni, ez olyan, mint a sportolóknak az edzés. A sok gyakorlás meghozza a gyümölcsét, úgy gondolom, hogy nagyjából 500 különböző nehézségű példa megoldása elegendő egy jobb képességű tanulónak az utolsó évben, hogy jártasságot szerezzen a példamegoldásban (ha nincsenek matematikai gondjai!), egy lassabban haladónak mondjuk két-háromszor ennyi!

  1. Ha kész a terv, akkor neki lehet kezdeni beszerezni a szükséges segédanyagokat: tankönyv, feladatgyűjtemény, régebbi érettségi feladatsorok letöltése az internetről. Nem szabad túlzásokba esni könyvek terén, mert arra már nincs idő. Nem mindegyik tankönyv alkalmas arra, hogy egy év alatt megtanuljuk belőle az egész anyagot, arra már nem nagyon van idő, ezért fontos, hogy valaki ne az utolsó évben találja ki, hogy mondjuk biológiából és kémiából is emelt szinten akar érettségizni úgy, hogy eddig nem igazán foglalkozott komolyan a tantárgyakkal.
  2. Nincs más hátra, mint a terv szerint szépen szorgalmasan végig kell legalább az utolsó évet tanulni! Inkább többet kell gyakorolni, mint kevesebbet! A tervbe beépített ismétlést, gyakorlást kihasználni, le kell mérni, hogy az eddigi témakörökben elértük-e a megfelelő szintet. Az utolsó felkészülési évben sajnos le kell bizonyos dolgokról mondani. Arra azért vigyázzunk, hogy a terhelés egyenletes legyen, nehogy év végére kifáradjunk, legyen egy kis tartalékolt energiánk, mert a legvégén már igen sokat kell tanulni, komolyabb helyekre mondjuk napi 8 óra elég. (Persze azért a karácsonyfa alatt nem kell biológiát és kémiát tanulni, de utána már igen, mert szilveszter napja és a másnapja úgyis kimarad…) Egy kis sport azért szükséges lehet, persze csak módjával.
    Tehát lényeg a rendszeresség, a tervszerűség. Tisztában kell lenni, hogy melyek azok a témakörök, amelyek nehezebben mennek, ezekhez rövid összefoglalót, ábrát, táblázatot kell készíteni. A legvégén, amikor már nagyon a vége fele járunk, akkor ezeket lehet gyorsan átnézni, mert az utolsó napokban már nincs idő a könyv olvasgatására.
  3. Meglepő fordulat: a biológián és a kémián kívül a többi érettségi tárgyat se hanyagoljuk el, hanem a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon tanuljuk! (Jó lett volna a vitt pontszámok miatt erre már régebben is figyelni!) Az a tapasztalatom, hogy a középszintű érettségin (anélkül, hogy minősíteném azt) egy átlagos, vagy egy jó képességű diák simán 80 – 90 % körül tud teljesíteni, az emelt biológia és kémia mellett. A „duplázásról” sokan álmodoznak, de valójában jóval többen vannak azok, akik úgy jutnak be az egyetemre, hogy hiába lesz jó az emelt eredményük, mégsem lesz több, ha dupláznak.
  4. Az utolsó pont az, hogy konkrétan az írásbeli és a szóbeli érettségin hozzuk ki magunkból a maximumot. Valószínűleg ez az a pont, amiben igazán nagy segítséget tud nyújtani az a szaktanár, aki a felkészítésünkkel foglalkozik. Ide tartoznak a különböző írásbeli praktikák, viselkedési szabályok a szóbeli érettségin, leggyakrabban előkerülő témakörök…

 

10.
Dr. Nagy Mária, Leöwey Klára Gimnázium, Pécs:

Mint minden vizsgára felkészüléshez alapvető a belső késztetés – motiváció, az áldozathozatal, a gyakorlás, a rendszeresség. Emellett természetesen szükséges a tananyag elsajátítása – tanári magyarázattal, s a saját jegyzet + tankönyv segítségével.

 

10+1
Varga Szabolcs, BioKemOnline:

Amint azt a fenti válaszokból is láthatod, több út is létezik a sikeres kémia érettségihez. Tapasztald ki, hogy számodra mi működik a legjobban! Bármelyik is fekszik neked, ami szerintem a legfontosabb, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, az az, hogy

kémiát nem lehet mechanikusan tanulni

,,Ma megtanulom a 47. oldaltól az 52. oldal második bekezdésééig…” Ne oldalakat és bekezdéseket tanulj meg, hanem érts meg összefüggéseket, témaköröket! Nem azt kell például megtanulni (a fejedbe erőszakolni), hogy hány fokos a kötésszög a víz molekulában, hanem azt, hogy miért nem 180. (Anélkül, hogy bemagolnád az összes molekulában, szinte hibátlanul meg lehet becsülni egy kötésszöget – akár egy szimpla összegképletből is –, ha tudod, hogy milyen tényezők befolyásolják azt). Ha igazán érted a kémiát, akkor simán tehetnének egy teljesen új feladattípust is váratlanul az érettségibe, te akkor is könnyedén vennéd az akadályt.

Kicsit elcsépelt, és ezt mindig mindenre ráhúzzák, de a kémiánál mégis a legnagyobb igazság valóban az, hogy minden az alapokra épül. Ha igazán tisztában vagy az alapelvekkel (pl. az energiaminimum elve) akkor onnantól kezdve a hiedelmekkel ellentétben éppen, hogy könnyű a kémiát tanulni. Persze ettől még nagy és szerteágazó az ismeretanyag, de sokkal könnyebb úgy tanulni, hogy „aha, szóval ez is emiatt van”, minthogy az egyes témaköröket egymástól függetlenül próbálnád átlátni.

A tanulásnak jó kiegészítő módszere, ha nem csak a könyveket bújod, hanem próbálod is társítani az ismereteket a mindennapi élet, valamint a természet különböző jelenségeihez. Ilyen szempontból kifejezetten előny, ha biosz érettségire is készülsz, hiszen ezek kölcsönösen segítik egymás megértését.

 

A bejegyzések népszerűségét a megosztások számával tudjuk követni. Ha tetszett, és szeretnéd, hogy a jövőben több hasonló jellegű cikket készítsünk, akkor jelezd ezt egy megosztással! Ezzel sokat segítesz nekünk! Köszönjük!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

FELIRATKOZTÁL MÁR?

FELIRATKOZTÁL MÁR?

Ne felejts el feliratkozni, ha még nem tetted! Így időben értesülhetsz a legfrissebb biológia és kémia érettségit érintő információkról és tartalmakról!

A feliratkozás megerősítéséhez kattints az emailben kapott linkre! Ha nem látod a levelet pár percen belül, ellenőrizd a spam/promóciók mappát!