[2024] Emelt szintű kémia érettségi kísérletek videós bemutatása és elemzése

Az alábbiakban az emelt kémia érettségi B feladatainak videós bemutatását és magyarázatait találod összegyűjtve, kiegészítve a feladatok szövegeivel.

1.
KÁLIUM-NITRÁT ENDOTERM OLDÓDÁSA
(elvégzendő)

Töltsön kb. 50 cm³ desztillált vizet egy főzőpohárba, és mérje meg a víz hőmérsékletét! Adjon a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldja fel a sót! Mérje meg folyamatosan az oldat hőmérsékletét! Jegyezze fel tapasztalatait, és magyarázza meg a látottakat! Tapasztalatai alapján készítsen energiadiagramot az oldódás energiaviszonyairól! Írja fel az oldódás ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• legalább 100 cm³-es főzőpohár
• vegyszeres kanál
• üvegbot
• tizedfokos hőmérő
• desztillált víz
• szilárd kálium-nitrát
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

Emelt kémia érettségi online tanfolyam

Nézd meg és próbáld ki INGYENESEN a weboldal emelt kémia érettségi online felkészítő tanfolyamát!

Megnézem

2.
ACETON, VÍZ ÉS BENZIN AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három kémcsőben, ismeretlen sorrendben, három színtelen folyadék van: aceton, víz, illetve benzin. A tálcán lévő eszközök és egyetlen kiválasztott vegyszer segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! A folyadékokat egymáshoz is öntheti. Válaszát indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• aceton
• benzin
• desztillált víz
• jód
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• 6 darab üres kémcső
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• 2 darab vegyszeres kanál
• csipesz
• pH-papír
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

Az azonosítás elegyedési próbával is történhet:

3.
FOLYADÉKOK ELEGYEDÉSE, VIZSGÁLATA JÓD OLDÁSÁVAL
(elvégzendő)

Két kémcső közül az egyikbe rétegezzen egymásra egyujjnyi desztillált vizet és egyujjnyi benzint, a másikba szintén egyujjnyi vizet és egyujjnyi étert! Rázza össze a kémcsövek tartalmát, figyelje meg, mi történik! Tegyen mind a két kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje a változást! Miután már nem tapasztal változást, öntse össze a két kémcső tartalmát, rázza össze az elegyet, figyelje meg, mi történik! Magyarázza meg a látottakat! A kísérletek alapján hasonlítsa össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• vegyszeres kanál
• jódkristály
• benzin
• éter
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

4.
KÁLIUM-JODID ÉS KÁLIUM-BROMID AZONOSÍTÁSA KLÓRGÁZZAL
(nem elvégzendő)

Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza. Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben sárgásbarna lett. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat, az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Melyik oldatot tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja fel a reakciók egyenletét!

5.
SEBBENZIN, ETIL-ACETÁT ÉS ETANOL AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott, ledugaszolt kémcsőben színtelen folyadék található: sebbenzin, etil-acetát, etanol. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa az edények tartalmát! (Pusztán szag alapján nem elfogadható az azonosítás!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• sebbenzin
• etil-acetát
• etanol
• 3 darab üres kémcső
• desztillált víz
• Lugol-oldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

6.
AZ OLDÁSHŐ
(elvégzendő)

Három kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO₃. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé +4 kJ/mol, a kálium-nitráté +35 kJ/mol, a nátrium-hidroxidé –42 kJ/mol. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik vegyület van!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db sorszámozott kémcső
• 3 db vegyszeres kanál
• desztillált víz
• NaCl
• KNO₃
• NaOH
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

7.
AMMÓNIAOLDAT-, ÉS SÓSAV-SZÖKŐKÚT KÍSÉRLET
(nem elvégzendő)

Ammóniaoldatot melegítettünk, és a távozó gázt gömblombikban fogtuk fel. A gömblombikot üvegcsővel ellátott gumidugóval lezártuk. Egy üvegkádba vizet tettünk, és fenolftalein indikátort cseppentettünk bele. A gömblombikot lefelé fordítva az üvegkádba helyeztük, és a víz alatt az ujjunkat elvettük, hogy pár csepp víz bele juthasson a csőbe. Ezután az üvegcső végét befogva a lombikot kiemeltük a vízből, és a csőbe levő vizet a lombikba ráztuk. Utána az üvegcső végét ismét belemártottuk a vízbe, majd ujjunkkal elengedtük. Hogy kell felfogni az ammóniát? Ismertesse a kísérletben várható tapasztalatokat, értelmezze azokat, és írja fel a lejátszódó folyamat egyenletét! Miben térne el a kísérlet, ha azt hidrogén-kloriddal végeznénk el? Milyen indikátorral és hogyan lehetne színváltozással is érzékeltetni a folyamatot?

Ammóniaoldat:

8.
A HIDROGÉN-PEROXID BOMLÁSA
(elvégzendő)

Két kémcsőbe öntsön kb. 5−5 cm³ hidrogén-peroxid-oldatot! Hagyja kicsit állni az oldatokat, figyelje meg a változást! Ezután az egyik kémcsőbe szórjon kanálhegynyi barnakőport (MnO₂(sz))! Figyelje meg a változást! Tartson mind a két kémcsőbe parázsló gyújtópálcát, többször egymás után! Magyarázza a látottakat! Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• 5%-os hidrogén-peroxid-oldat
• gyújtópálca
• gyufa
• barnakőpor
• vegyszeres kanál
• gumikesztyű
• védőszemüveg
• hulladékgyűjtő

9.
A NITROGÉN-DIOXID DIMERIZÁLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

A nitrogén-dioxid molekulaszerkezetéből adódóan – megfordítható reakcióban – képes dimerizálódni. A keletkező dinitrogén-tetroxid 10 °C felett, légköri nyomáson színtelen gáz. A dimerizáció exoterm folyamat. Egy dugattyúval ellátott, változtatható térfogatú, átlátszó falú tartályba töltött nitrogén-dioxid-gázt
a) 40 °C-ról 20 °C-ra hűtünk,
b) a dugattyú segítségével – állandó hőmérsékleten – összepréselünk.
Mit tapasztalunk és miért?

10.
HIDROGÉN-KLORID-, NÁTRIUM-KLORID- ÉS SALÉTROMSAV VIZES OLDATÁNAK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: hidrogén-klorid, nátrium-klorid, salétromsav!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (1 mol/dm³)
• nátrium-klorid (1 mol/dm³)
• salétromsavoldat (1 mol/dm³)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm³)
• kénsavoldat (1 mol/dm³)
• metilnarancs indikátor
• desztillált víz
• gumikesztyű
• védőszemüveg
• hulladékgyűjtő

11.
NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-KLORID ÉS ALUMÍNIUM-SZULFÁT AZONOSÍTÁSA VIZES OLDATUK KÉMHATÁSA ALAPJÁN
(elvégzendő)

Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – szilárd nátrium-karbonát, nátrium-klorid és alumínium-szulfát van. Desztillált víz és pH-papír segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat reakcióegyenletek felírásával is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• szilárd nátrium-karbonát
• szilárd nátrium-klorid
• szilárd alumínium-szulfát
• csipesz
• pH-papír
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

12.
SÓSAV, SALÉTROMSAV ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán (1) – (3) sorszámozott üvegben kb. 100–100 cm³ közelítőleg 5 tömeg%-os sósav, salétromsav- és nátrium-hidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg az egyes üvegek tartalmát! (Vizsgálatait ne csak kizárásos alapon végezze el! A három oldat sűrűsége gyakorlatilag 1 g/cm³-nek tekinthető.)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db folyadéküveg az ismeretlen oldatokkal
• 2 db főzőpohár (100 cm³)
• 3 db mérőhenger (10 cm³)
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• nátrium-hidroxid-oldat (5 tömeg%)
• sósav (5 tömeg %)
• salétromsavoldat (5 tömeg%)
• fenolftalein indikátor cseppentős üvegben
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

13.
EZÜST-NITRÁT, NÁTRIUM-KARBONÁT ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − a következő három színtelen folyadékot találja: ezüst-nitrát-oldat, nátrium-karbonát-oldat és nátrium-hidroxid-oldat. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 darab sorszámozott kémcső az oldatokkal
• ezüst-nitrát-oldat
• nátrium-karbonát-oldat
• nátrium-hidroxid-oldat
• sósav (2 mol/dm³)
• salétromsavoldat (1 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

14.
NÁTRIUM-NITRÁT-, EZÜST-NITRÁT-, ÉS NÁTRIUM-KARBONÁT-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − nátrium-nitrát-, ezüstnitrát-, és nátrium-karbonát-oldat található. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a szükséges reakcióegyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlen oldatokkal
• kémcsőállvány
• ezüst-nitrát-oldat
• nátrium-nitrát-oldat
• nátrium-karbonát-oldat
• sósav (2 mol/dm³)
• salétromsavoldat (1 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

15.
FEHÉR SZÍNŰ SÓ AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Egy kis edényben fehér port talál. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsa meg, hogy ez nátrium-karbonát vagy kálium-bromid vagy kalcium-karbonát! Írja fel a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• edény az ismeretlennel
• vegyszeres kanál
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (2 mol/dm³)
• desztillált víz
• szilárd nátrium-karbonát
• szilárd kalcium-karbonát
• szilárd kálium-bromid
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

16.
NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-NITRÁT ÉS NÁTRIUM-FOSZFÁT OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: nátrium-karbonát, nátrium-nitrát, vagy nátrium-foszfát!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-nitrát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-foszfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• sósav (1 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• fenolftalein indikátor
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

17.
REAKCIÓTÍPUSOK
(elvégzendő)

A tálcán található vegyszerek felhasználásával végezzen el három különböző kémcsőkísérletet, amelyben egy redoxireakció, valamint egy-egy gázfejlődéssel, illetve csapadékképződéssel járó (nem redoxi-) reakció játszódik le! Írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab kémcső
• kémcsőállvány
• vegyszeres kanál
• 2 darab óraüvegen a szilárd anyagok
• kénsavoldat (1 mol/dm³)
• sósav (2 mol/dm³)
• bárium-nitrát-oldat (0,5 mol/dm³)
• cinkszemcse
• mészkődarab
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

18.
AMMÓNIA-, ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Két számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – ammónia-, illetve nátrium-hidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek közül válassza ki azt az egyet, amelyikkel egyértelműen azonosítható a két folyadék! Végezze el a kísérleteket, adja meg tapasztalatait, és írja fel a lezajlott reakciók ionegyenletét is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• sósav (2 mol/dm³)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm³)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

19.
AMMÓNIAOLDAT ÉS RÉZ(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön kémcsőbe egyujjnyi réz(II)-szulfát-oldatot. Cseppenként adagoljon hozzá kb. kétszeres térfogatú ammóniaoldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat!
Öntsön egy üres kémcsőbe félujjnyi ammóniaoldatot, majd cseppenként adagoljon hozzá háromujjnyi térfogatú réz(II)-szulfát-oldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! Értelmezze a kísérletek tapasztalatait, magyarázza az eltéréseket!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2 db üres kémcső
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

20.
VAS(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓJA RÉZZEL; RÉZ(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓJA VASSAL
(elvégzendő)

Töltsön egy főzőpohárba vas(II)-szulfát-oldatot, egy másik főzőpohárba pedig réz(II)-szulfát-oldatot! Csipesz segítségével a vas(II)-szulfát-oldatba helyezzen egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát-oldatba pedig vaslemezt! Várakozzon néhány percet, majd a csipesszel vegye ki a fémlemezeket, és helyezze azokat egy-egy óraüvegre! Magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció(k) ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kisebb főzőpohár
• 1 darab csipesz
• 2 darab óraüveg
• vas(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• rézlemez
• vaslemez
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

21.
CINK ÉS ÓLOMLEMEZ MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
(nem elvégzendő)

Cink-és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni vas(II)-szulfát-oldat, táramérleg és főzőpoharak felhasználásával. Hogyan végezné el a kísérletet? Adja meg a várható tapasztalatokat! Írja fel a végbemenő folyamat(ok) reakcióegyenlete(i)t!

22.
KONYHASÓOLDAT ELEKTROLÍZISE GRAFITELEKTRÓDOK KÖZÖTT
(nem elvégzendő)

Kis méretű főzőpohárba konyhasóoldatot öntünk. Két grafitrudat mártunk az oldatokba, amelyeket fémdróttal egy 9 V-os elemhez csatlakoztatunk. A két elektródon gázfejlődést tapasztalunk. Két szűrőpapírcsíkot olyan kálium-jodidoldatba mártunk, amelyhez előzőleg néhány csepp keményítőoldatot kevertünk. A papírcsíkokat a két elektród fölé tartva az egyik esetben jellegzetes elszíneződést tapasztalunk. Adja meg, melyik elektród közelében és milyen színváltozást tapasztalunk! Értelmezze a tapasztalatokat! Melyik gázt mutattuk ki a színreakcióval, melyik elektródon fejlődött ez a gáz? Írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit!

23.
ZSEBTELEP PÓLUSAINAK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Egy 9 V-os elemről lekopott a pólusok jelölése. Ennek meghatározására öntsön Petricsészébe kevés nátrium-szulfát-oldatot, adjon hozzá néhány csepp fenolftalein indikátort. Áztasson egy darabka szűrőpapírt az oldatba, helyezze sima felszínre (például a Petricsésze fedelére vagy egy csempére), és nyomja az elem mindkét kivezetését a nedves papírra. A megfigyeltek alapján azonosítsa az elem két pólusát! Írja fel az elektródokon zajló egyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 9 V-os elem (a pólusok jelölése lekaparva vagy lefestve)
• Petri-csésze vagy csempelap
• szűrőpapír
• nátrium-szulfát-oldat (2 mol/dm³)
• fenolftalein indikátor
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

24.
A MAGNÉZIUM REAKCIÓJA SÓSAVVAL ÉS DESZTILLÁLT VÍZZEL
(elvégzendő)

Öntsön egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat. Cseppentsen fenolftalein indikátort a desztillált vízbe. Tegyen mindkét folyadékba egy darabka magnéziumforgácsot. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenlete(i)t!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• magnéziumforgács
• 2 darab üres kémcső
• sósav (2 mol/dm³)
• desztillált víz
• fenolftalein indikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

25.
HIGANY(II)-KLORIDDAL KEZELT ALUMÍNIUM FÓLIA REAKCIÓI
(nem elvégzendő)

Egy darabka háztartási alufóliát higany(II)-klorid-oldatba mártunk. Miután kivesszük az oldatból, szűrőpapírral leitatjuk a rajta maradt folyadékcseppeket, majd két darabra tépjük. Az egyik darabkát a szűrőpapíron hagyjuk, a másikat egy kémcsőben lévő desztillált vízbe tesszük. Ismertesse és magyarázza a tapasztalható jelenségeket, és írja fel a szabad levegőn és a vízben lezajlott reakciók egyenletét is!

26.
SÓSAV, VÍZ ÉS NÁTRIUM-HIDROXID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – reagens nátrium-hidroxid-oldatot, desztillált vizet, illetve sósavat talál. A tálcán található anyagok segítségével azonosítsa a három folyadékot!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm³)
• desztillált víz
• sósav (2 mol/dm³)
• kalciumszemcsék
• fenolftalein indikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

27.
RÉZ(II)-OXID, GRAFIT ÉS CINK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott edényben – ismeretlen sorrendben – a következő sötét színű porok vannak: réz(II)-oxid, grafit, cink. A tálcán található vegyszerek segítségével azonosítsa a három anyagot! Írja fel a végbement reakciók egyenletét is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 sorszámozott edény
• réz(II)-oxid
• grafitpor
• cinkpor
• 3 db üres kémcső
• 3 db vegyszeres kanál
• kémcsőállvány
• 20%-os sósav
• desztillált víz
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

28.
HIDROGÉN ÉS RÉZ OXID REAKCIÓJA
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőbe réz(II)-oxidot helyezünk. A kémcsövet kissé ferdén – szájával lefelé – állványba rögzítjük. Hidrogéngázt állítunk elő. A negatív durranógázpróba elvégzése után a tiszta hidrogéngázt üvegcsövön a réz(II)-oxidra vezetjük. Kis ideig várunk, amíg az áramló hidrogén a levegőt kiszorítja a kémcsőből. Ezután a Bunsen-égő lángjával hevítjük a réz(II)-oxidot. Mit tapasztalunk néhány perc elteltével? Ismertesse a lejátszódó folyamatot, elemezze a hidrogén szerepét! Miért kellett elvégezni a durranógázpróbát?

29.
BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA
(elvégzendő)

Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcső tartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi 0,1 mol/dm³ koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza meg a látottakat! Kémiai reakció esetén egyenletet is írjon!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• brómos víz
• benzin
• nátrium-hidroxid-oldat (0,1 mol/dm³)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

30.
SÓSAV, NÁTRIUM-KLORID-OLDAT ILLETVE NÁTRIUM-HIDROXID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1)–(3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: hidrogén-klorid, nátrium-klorid, nátrium-hidroxid!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (1 mol/dm³)
• nátrium-klorid-oldat (1 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• kénsavoldat (1 mol/dm³)
• alumíniumreszelék
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

31.
HIDROGÉN-PEROXID REAKCIÓJA KÁLIUM-JODIDDAL
(elvégzendő)

Végezze el a következő kísérletet! A tálcán található egyik kémcsőbe öntsön kb. 4 cm³ hidrogén-peroxid-oldatot, a másik kémcsőbe kb. 2 cm³ keményítőoldatot, és adjon hozzá kb. 2 cm³ kálium-jodid-oldatot! A két kémcső tartalmát öntse össze! Ismertesse a tapasztalatokat, és magyarázza meg a változás okát! Írja le a lejátszódó folyamat egyenletét! Magyarázza meg a hidrogén-peroxid szerepét a reakcióban!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2 darab kémcső
• vegyszeres kanál
• 5%-os hidrogén-peroxid-oldat
• 1%-os keményítőoldat
• 10 tömegszázalékos kálium-jodid-oldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

32.
A FOSZFOR ALLOTRÓP MÓDOSULATAINAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Egy állványhoz rögzített, hosszúkás fémlap egyik végére kis darabka vörösfoszfort, a másik végére körülbelül azonos mennyiségű fehér foszfort teszünk. A fémlapot – Bunsen égő segítségével – pontosan a közepén melegíteni kezdjük. Ismertesse, mi történik ezután a két foszformódosulattal! Adja meg az eltérés anyagszerkezeti okát, és írja fel a reakció(k) egyenlete(i)t is!

33.
NÁTRIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT , NÁTRIUM-HIDROGÉN-KARBONÁT ÉS NÁTRIUM-SZULFÁT OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – nátrium-hidrogén-szulfát, nátrium-hidrogén-karbonát és nátrium-szulfát vizes oldata van. A tálcán található indikátorok segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Magyarázza a tapasztalatokat és írja fel a semlegestől eltérő kémhatások kialakulásának egyenletét is!

Szükséges anyagok és eszközök:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 db sorszámozott kémcsőben az ismeretlenek
• 6 db üres kémcső
• nátrium-hidrogén-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-hidrogén-karbonát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• desztillált víz
• fenolftalein indikátor
• metilnarancs indikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

34.
PORKEVERÉK KOMPONENSEINEK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A kiadott edényben az alábbi négy szilárd anyag közül kettő keveréke van. A vegyületek: szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát. A tálcán lévő eszközök és vegyszerek közül a megfelelőeket kiválasztva azonosítsa a porkeverék két összetevőjét! Tapasztalatait és következtetéseit reakcióegyenletekkel is támassza alá!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• edény a porkeverékkel
• 3 db üres kémcső
• vegyszeres kanál
• szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát közül kettő keveréke
(a porkeverék legalább egy vízben rosszul oldódó anyagot tartalmaz)
• sósav (2 mol/dm³)
• salétromsavoldat (2 mol/dm³)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• desztillált víz
• kis üvegtölcsér
• szűrőpapír
• olló
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

35.
GÁZOK REAKCIÓI
(nem elvégzendő)

Négy, üveglappal letakart gázfelfogó henger színtelen gázokat tartalmaz. Két-két hengert egymás felé fordítunk, majd az üveglapok kihúzásával összenyitjuk a gáztereket. Az egyik esetben sűrű, fehér füst keletkezik, a másik hengerpár gázterében vörösbarna gáz képződik. Mindkét esetben a két henger a reakció során erősen „egymáshoz tapad”. Állapítsa meg, mely gázok lehettek eredetileg a hengerekben! Értelmezze a tapasztalatokat, és írja fel a lezajlott reakciók egyenletét! Adja meg a reakciók típusát is!

36.
SZILÁRD ANYAGOK AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Négy kémcsőben fehér, szilárd anyagokat vizsgálunk, amelyek – ismeretlen sorrendben – a következők: CaO, P₂O₅, CaCO₃, KNO₃. A következő táblázat az oldási próbájukkal, és a vizes oldathoz adott indikátorok színével kapcsolatos tapasztalatokat tartalmazza:

Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a semlegestől eltérő kémhatás esetén a vízzel való reakció egyenletét is!

37.
SÓSAV, SALÉTROMSAVOLDAT, ILLETVE KONYHASÓOLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – híg sósav, híg salétromsavoldat, illetve konyhasóoldat van. A tálcán található anyagok és eszközök segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a meghatározással kapcsolatos reakciók ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• 3 db üres kémcső
• sósav (0,1 mol/dm³)
• salétromsavoldat (0,1 mol/dm³)
• konyhasóoldat (0,1 mol/dm³)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• pH-papír (színskálával)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

38.
VAS(III)-KLORID OLDAT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön kevés vas(III)-klorid-oldatot két kémcsőbe, majd a változásig adagoljon az egyikhez változásig nátrium-hidroxid-oldatot. Ennek a kémcsőnek a tartalmához ezután adagoljon sósavat. A másik kémcsőben lévő vas(III)-klorid-oldathoz adagoljon kevés kálium-jodid-oldatot, majd öntsön kb. 1 cm³ benzint (hexánt) a rendszerhez és rázza össze. Ismertesse az összes megfigyelését és magyarázza a tapasztaltakat!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• vas(III)-klorid-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• sósav (1 mol/dm³)
• kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm³)
• benzin (vagy hexán)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

39.
KLÓRGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SZÍNTELENÍTŐ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Szilárd kálium-permanganátra sósavat csepegtetünk, majd a fejlődő gázt üveghengerben fogjuk fel. A gázzal megtöltött üveghengerbe ezután megnedvesített színes papírt helyezünk. Adja meg és magyarázza a kísérlet minden tapasztalatát! Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Hogyan kell tartani a gáz felfogása közben az üveghengert? Indokolja válaszát!

40.
VÍZKEMÉNYSÉG VIZSGÁLATA SZAPPANFORGÁCCSAL
(elvégzendő)

Három kémcsőben a következő anyagok vannak ismeretlen sorrendben: desztillált víz, vezetékes víz és kalcium-klorid-oldat. Az óraüvegen található szappanforgács segítségével határozza meg a kémcsövek tartalmát! Válaszát indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• vegyszeres kanál
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• szappanforgács
• óraüveg
• desztillált víz
• vezetékes víz
• kalcium-klorid-oldat (0,5 mol/dm³)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

41.
KÉN-DIOXID ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA KÉN-HIDROGÉNNEL ÉS LUGOL-OLDATTAL
(nem elvégzendő)

Szilárd nátrium-szulfitra sósavat csepegtetünk, és a folyamatban fejlődő gáz egy részét Lugol-oldatba, másik részét kén-hidrogénes vízbe vezetjük. Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

42.
KÉN MELEGÍTÉSE
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőbe kénport töltünk, és forrásig melegítjük. Végül a folyékony ként hideg vízbe öntjük. Ismertesse és magyarázza meg a változásokat!

43.
GÁZOK ELŐÁLLÍTÁSA, ÉS REAKCIÓJUK LUGOL-OLDATTAL
(nem elvégzendő)

Három gázfejlesztő készülékben (külön-külön) lévő nátrium-szulfidra, nátrium-szulfitra és nátrium-karbonátra sósavat csepegtetünk. A fejlődő gázokat Lugol-oldatba vezetjük. Ismertesse és magyarázza meg a három esetben megfigyelhető tapasztalatokat!

44.
KÉN-HIDROGÉN ELŐÁLLÍTÁSA, ÉGETÉSE ÉS REAKCIÓJA EZÜST-NITRÁTTAL
(nem elvégzendő)

Szilárd vas(II)-szulfidra sósavat csepegtetünk, és a folyamatban fejlődő gáz egy részét ezüst-nitrát-oldatba vezetjük, másik részét meggyújtjuk. Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

A gáz előállítása és égése oxigénszegény környezetben:

45.
AKTÍV SZÉN ADSZORPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA AMMÓNIÁVAL
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztőben ammónium-kloridra tömény nátrium-hidroxid-oldatot öntünk. Egy kémcsövet megtöltünk a keletkező gázzal, majd higannyal teli edénybe mártjuk. A higany felszínére előzőleg egy orvosi széntablettát helyeztünk, amely így a kémcső belsejébe került. Kis idő elteltével az edényben lévő higany szintje megemelkedik a kémcsőben. Magyarázza a tapasztalatot! Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Hogyan fogjuk fel a fejlődő gázt és miért? Miért nem vizet tettünk az edénybe a higany helyett? (A kísérlet veszélyes, a higany bőrön keresztül is felszívódhat, ezért csak megfelelő védőfelszerelés használata esetén szabad elvégezni.)

46.
NÁTRIUM REAKCIÓJA VÍZZEL
(nem elvégzendő)

Egy üvegkádat félig töltünk desztillált vízzel, és hozzá adunk 4-5 csepp fenolftaleinoldatot, majd a vízre borsószem nagyságú nátriumdarabkát teszünk. Ismertesse a várható tapasztalatokat, és magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakcióegyenletet is! Ha káliummal végezné el a kísérletet, hevesebb reakciót tapasztalna-e, és ha igen, miért?

47.
MAGNÉZIUM-SZULFÁT ÉS ALUMÍNIUM-SZULFÁT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön egy-egy kémcsőbe kevés magnézium-szulfát-, illetve alumínium-szulfát-oldatot. Adagoljon mindkét kémcsőbe változásig nátrium-hidroxid-oldatot. Mindkét kémcső tartalmát felezze el úgy, hogy egy részét átönti egy másik kémcsőbe! Mindkét vegyület esetében az egyik részlethez adagolja tovább a nátrium-hidroxidoldatot, a másik részlethez viszont csepegtessen sósavat! Figyelje meg a változásokat, és értelmezze az összes tapasztalatot! Írjon egyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• alumínium-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm³)
• sósav (2 mol/dm³)
• 4 darab üres kémcső
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

48.
TÖMÉNY SALÉTROMSAV, KÉNSAV ÉS NÁTRIUM-HIDROXID AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Véleménye szerint meg lehet-e különböztetni a tömény salétromsav-, kénsav-és nátrium-hidroxid oldatot rézpor segítségével? Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

Bal oldali kémcső (kénsav): szobahőmérsékleten nincs reakció, forralva színtelen gáz (kén-dioxid) keletkezik, az oldat színe enyhén kékesre változik (réz(II)-szulfát keletkezése, vízzel hígítva a kék szín intenzívebb lehet).
Középső kémcső (nátrium-hidroxid): sem szobahőmérsékleten, sem forralva nem történik változás.
Jobb oldali kémcső (salétromsav): már szobahőmérsékleten is reakció, barna színű gáz keletkezését (nitrogén-dioxid), és az oldat zöld színűre változását (réz(II)-nitrát keletkezése) tapasztaljuk.

49.
ÉGETETT MÉSZ, ÉS MÉSZKŐPOR AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Kezdő kémikus por alakú égetett mész és mészkőpor azonosítását kapta feladatul. Mindkét anyag egy-egy részletét megpróbálta kevés vízben oldani, de ez alapján nem tudta eldönteni, melyik kémcsőben van a mészkő. Ezután mindkét anyagot sósavban próbálta oldani, de ezután sem tudott biztosan dönteni a kémcsövek tartalmáról. Mit tapasztalhatott? Indokolja válaszát, majd írja fel a lejátszódó reakciók egyenleteit! Milyen tapasztalatok kerülték el a kémikus figyelmét?

50.
JÓDOS VÍZ, METILNARANCS-OLDAT ÉS VAS(III)-KLORID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben lévő sárgás színű folyadékok közül melyik jódos víz, melyik a metilnarancs-oldat és melyik a vas(III)-klorid vizes oldata! (Minden anyagot pozitív reakcióval, tapasztalattal mutasson ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 5 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• jódos víz
• metilnarancs-oldat
• vas(III)-klorid-oldat
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• sósav (1 mol/dm³)
• benzin (vagy pl. hexán)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

51.
AZ ETILÉN ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA BRÓMOS VÍZZEL, ÉS ÉGÉSE
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztő készülékben levő forró (kb. 160 °C-os) homokra etanol és tömény kénsav elegyét csepegtetjük. Gázfejlődést tapasztalunk. Milyen gáz fejlődik? A gáz egy részét gázfelfogó hengerben felfogjuk és meggyújtjuk, a másik részét pedig brómos vízbe vezetjük. Mit tapasztalunk a két kísérlet során? Válaszát indokolja! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

52.
AZ ACETILÉN ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA BRÓMOS VÍZZEL, ÉS ÉGÉSE
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztő készülékben kalcium-karbidra vizet csepegtettünk. A fejlődő gáz egy részét víz alatt felfogtuk, majd meggyújtottuk, másik részét pedig, brómos vízbe vezettük. Mit tapasztaltunk és miért? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

53.
HEXÁN, HEXÉN ÉS BENZOL AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – hexén, hexán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kémcsövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2. sorszámú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1. és a 3. sorszámú folyadékból egy keveset óraüvegre cseppentünk, majd – elszívófülkében – meggyújtjuk a mintákat. Az 1. sorszámú folyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. sorszámú folyadék égése tökéletes. Értelmezze a tapasztaltakat és azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

54.
ALKIL-HALOGENIDEK REAKCIÓJA LÚGGAL
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőben levő desztillált vízbe etil-kloridot öntünk. Összerázás után ezüst-nitrát-oldatot adva a rendszerhez változást nem tapasztalunk. Ezután egy másik kémcsőbe híg nátrium-hidroxid-oldatot öntünk, kevés etil-kloridot adunk hozzá, majd néhány percig vízfürdőn melegítjük a kémcső tartalmát. Lehűtés után salétromsav-oldattal közömbösítjük az oldatot, majd ezüst-nitrát-oldatot cseppentünk a folyadékhoz. Fehér csapadék keletkezését tapasztaljuk. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit is! Ha nem közömbösítettük volna salétromsavval az oldatot, akkor más színű csapadék képződését tapasztaltuk volna. Milyen színű lett volna a csapadék?

55.
NÁTRIUM-FENOXID ÉS NÁTRIUM-ACETÁT AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátrium-fenoxid (korábbi nevén nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van. Mindkét kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros rendszer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható változás. Azonosítsa a kémcsövek tartalmát, és magyarázza meg a tapasztaltakat!

Nincs elérhető videó. A zavaros kémcsőben volt a nátrium-fenoxid. A fenolnál a (szódavízben levő) szénsav erősebb sav, így kiszorította azt sójából. A fenol azonban lényegesen rosszabbul oldódik vízben, mint a nátrium sója, így az oldat zavarossá válik. Az ecetsavnál nem erősebb sav a szénsav, így nem szorítja ki nátrium sójából, ezért nem tapasztalunk változást.

56.
FENOL ÉS ECETSAV AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Két edényben ételecet, illetve fenol vizes oldata van. Szódabikarbóna segítségével hogyan döntené el, hogy melyik edényben mi található? Válaszát indokolja, és írja fel a lejátszódó kémiai reakciók rendezett egyenletét!

57.
PRIMER ÉS SZEKUNDER ALKOHOL OXIDÁCIÓJA
(nem elvégzendő)

A következő kísérletet végeztük el: az egyik kémcsőbe etanolt, a másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tettünk. Mindkét kémcsőbe olyan felmelegített rézdrótot mártottunk, amelynek felületét előzőleg hevítéssel oxidáltuk. Mindkét kémcsőben hasonló színváltozást tapasztalunk. A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegítve ammónia- és ezüst-nitrát-oldat elegyével reagáltattuk. Az egyik esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem. Adja meg és magyarázza meg a kísérlet várható tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

58.
NÁTRIUM REAKCIÓJA METIL-ALKOHOLLAL, HANGYASAVVAL, PIRIDINNEL, ÉS VÍZZEL
(nem elvégzendő)

A következő kísérletet végeztük el: kémcsövekbe rendre metil-alkoholt, hangyasavat, piridint és vizet tettünk, majd valamennyi kémcsőbe egy kis darab, megtisztított nátriumdarabkát dobtunk. Egy esetben nem tapasztaltunk reakciót. Melyik három vegyületet tartalmazó kémcsőben és milyen változást tapasztaltunk? Magyarázza meg a kísérlet tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

59.
ACETON ÉS FORMALIN OLDAT MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
(elvégzendő)

Egy kémcsőben ismeretlen folyadék található, ami vagy aceton, vagy formalin. A tálcán található vegyszerek segítségével döntse el, mi van a kémcsőben! Döntését indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2-3 darab kémcső
• kémcsőfogó
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• aceton vagy formalin
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

Ezüsttükör próbával:

Fehling-reagensekkel:

60.
PARAFFIN, NÁTRIUM-SZTEARÁT, BORKŐSAV ÉS PORCUKOR AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1)–(4) sorszámozott edényben az alábbiak közül melyik vegyület van: paraffin (gyertyareszelék), nátrium-sztearát (szappanreszelék), borkősav, porcukor! (Mindent anyagot pozitív tapasztalattal mutasson ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 4 db kémcső az ismeretlen szilárd anyagokkal
• 4 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• kémcsőfogó
• szódabikarbóna
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

61.
BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA
(elvégzendő)

Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcső tartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi tömény hangyasavoldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza a látottakat!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• brómos víz
• benzin
• tömény hangyasavoldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

62.
ETANOL ÉS NÁTRIUM REAKCIÓJA
(nem elvégzendő)

Nátriumdarabkát dobunk egy kémcsőben lévő etil-alkoholba. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A kémcsőben kikristályosodott fehér, szilárd anyagot ezután desztillált vízben oldjuk, és megvizsgáljuk az oldat kémhatását. Milyen kémhatású a keletkezett oldat? Értelmezze a kísérlet összes tapasztalatát, és írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit is!

63.
TEJSAV, OLAJSAV ÉS GLICERIN AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – a következő folyadékok vannak: tejsav, olajsav, glicerin. A folyadékokból keveset – külön-külön kémcsövekben lévő – desztillált vízbe öntünk, majd összerázzuk a kémcsövek tartalmát. Az 1. sorszámú kémcsőben kétfázisú, a másik kettőben homogén rendszer képződik. A két homogén oldatot ezután pH-papírral vizsgáljuk: a 2. kémcsőben a pH 7, a 3. kémcsőben 4,5.Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Ahol kémiai reakció is történt, ott írjon egyenletet is!

64.
SZŐLŐCUKOR, KARBAMID ÉS KEMÉNYÍTŐ AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott edényben – ismeretlen sorrendben – a következő fehér porok vannak: szőlőcukor, karbamid, keményítő. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három anyagot! Értelmezze a tapasztalatokat is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 sorszámozott edény
• szőlőcukor
• karbamid
• keményítő
• 6 db kémcső
• 3 darab vegyszeres kanál
• Lugol-oldat
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• cseppentő
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• desztillált víz
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

65.
KONYHASÓOLDAT, TOJÁSFEHÉRJEOLDAT ,SZŐLŐCUKOROLDAT, ILLETVE KEMÉNYÍTŐOLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán található két, sorszámozott kémcső egyike tiszta, a másik zavaros oldatot tartalmaz. El kell döntenie, hogy a következő négy anyag közül melyiket tartalmazza az (1) és melyiket a (2) kémcső: konyhasóoldat, tojásfehérjeoldat, szőlőcukoroldat, keményítőoldat. (Egy-egy kémcső csak egy-egy oldatot tartalmaz!) Válassza ki a tálcán található vegyszerek és eszközök közül a szükségeseket és végezze el az azonosítást! (Az anyagokat ne csak kizárásos alapon, hanem pozitív reakciókkal mutassa ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 2 db kémcső
• kémcsőállvány
• borszeszégő vagy gázégő
• kémcsőfogó
• gyufa
• konyhasóoldat és/vagy tojásfehérjeoldat és/vagy szőlőcukoroldat és/vagy keményítőoldat
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm³)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm³)
• Lugol-oldat
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

66.
MALTÓZ ÉS SZACHARÓZ AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán lévő kémcsövekben maltóz, illetve szacharóz van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg, hogy melyik kémcső mit tartalmaz!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• maltóz
• szacharóz
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• desztillált víz
• 2 darab üres kémcső
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• 2 darab vegyszeres kanál
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

67.
GLÜKÓZ, KEMÉNYÍTŐ ÉS SZACHARÓZ OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben, ismeretlen sorrendben három színtelen folyadékot talál. A tálcán levő eszközök és vegyszerek segítségével azonosítsa mindhárom kémcső tartalmát, indokolja a látottakat! A kémcsövekben glükózoldat, keményítőoldat és szacharózoldat található.

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• 6 db üres kémcső
• glükózoldat
• szacharózoldat
• keményítőoldat
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• Lugol-oldat
• cseppentő
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm³)
• ammóniaoldat (2 mol/dm³)
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

68.
TOJÁSFEHÉRJE VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett. Először, a felsorolás sorrendjében, azonos térfogatú nátrium-hidroxid-, réz(II)-szulfát- és fehérjeoldatot öntött össze. Már az első két oldat összeöntésekor csapadékkiválását tapasztalta. Ezután fordított sorrendben végezte el az oldatok összeöntését. Ekkor is az első két oldat összeöntésekor jelent meg az előzőtől eltérő színű csapadék. Végül a tojásfehérje-oldathoz kevés nátrium-hidroxid-oldatot öntött, majd egy csepp réz(II)-szulfát-oldat hatására színváltozás történt. Ismertesse és magyarázza meg az eltérő tapasztalatokat!

69.
TOJÁSFEHÉRJE REAKCIÓJA KONYHASÓVAL, TÖMÉNY SÓSAVVAL ÉS TÖMÉNY SALÉTROMSAVVAL
(nem elvégzendő)

Három kémcsőben lévő hígított tojásfehérje kis részleteihez szilárd nátrium-kloridot, tömény sósavat, illetve tömény salétromsavoldatot adagolunk, majd kevés várakozás után desztillált vizet adunk mindhárom kémcsőhöz. Végül három eltérő tapasztalatot figyelhetünk meg. Ismertesse és magyarázza, hogy milyen változások következnek be!