Skip to main content
kísérletek

[2017] Emelt szintű kémia érettségi kísérletek videós bemutatása és elemzése

Az alábbiakban az emelt kémia érettségi B feladatainak (2017) videós bemutatását és magyarázatait találod összegyűjtve, és kiegészítve a feladatok szövegeivel.

1.
KÁLIUM-NITRÁT ENDOTERM OLDÓDÁSA
(elvégzendő)

Töltsön kb. 50 cm3 desztillált vizet egy főzőpohárba, és mérje meg a víz hőmérsékletét! Adjon a vízhez 2 vegyszeres kanálnyi kálium-nitrátot, és oldja fel a sót! Mérje meg folyamatosan az oldat hőmérsékletét! Jegyezze fel tapasztalatait, és magyarázza meg a látottakat! Tapasztalatai alapján készítsen energiadiagramot az oldódás energiaviszonyairól! Írja fel az oldódás ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• legalább 100 cm3-es főzőpohár
• vegyszeres kanál
• üvegbot
• tizedfokos hőmérő
• desztillált víz
• szilárd kálium-nitrát
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=5lj7nM_omxs

2.
ACETON, VÍZ ÉS BENZIN AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három kémcsőben, ismeretlen sorrendben, három színtelen folyadék van: aceton, víz, illetve benzin. A tálcán lévő eszközök és egyetlen kiválasztott vegyszer segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! A folyadékokat egymáshoz is öntheti. Válaszát indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• aceton
• benzin
• desztillált víz
• jód
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• 6 darab üres kémcső
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• 2 darab vegyszeres kanál
• csipesz
• pH-papír
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=_qgWAQTh8KU

Az azonosítás elegyedési próbával is történhet:

https://www.youtube.com/watch?v=XkbODLljWpA

3.
FOLYADÉKOK ELEGYEDÉSE, VIZSGÁLATA JÓD OLDÁSÁVAL
(elvégzendő)

Két kémcső közül az egyikbe rétegezzen egymásra egy ujjnyi desztillált vizet és egy ujjnyi benzint, a másikba szintén egy ujjnyi vizet és egy ujjnyi étert! Rázza össze a kémcsövek tartalmát, figyelje meg, mi történik! Tegyen mind a két kémcsőbe kanálhegynyi jódkristályt! Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje a változást! Miután már nem tapasztal változást, öntse össze a két kémcső tartalmát, rázza össze az elegyet, figyelje meg, mi történik! Magyarázza meg a látottakat! A kísérletek alapján hasonlítsa össze a víz sűrűségét a benzin és az éter sűrűségével!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• vegyszeres kanál
• jódkristály
• benzin
• éter
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=hpZeM5X_R4c

4.
KÁLIUM-JODID ÉS KÁLIUM-BROMID AZONOSÍTÁSA KLÓRGÁZZAL
(nem elvégzendő)

Egy főzőpohárban kálium-jodid, egy másikban kálium-bromid azonos koncentrációjú vizes oldata található. Nem tudjuk, hogy melyik pohár melyik oldatot tartalmazza. Mindkét oldatba klórgázt vezetünk, aminek hatására az oldat színe mindkét esetben sárgásbarna lett. Ha szén-tetrakloridot öntünk az oldatokhoz és összerázzuk azokat, az első pohár alján lila, a második alján barna színű fázis jelenik meg. Melyik oldatot tartalmazta az első, illetve a második főzőpohár? Magyarázza meg a tapasztalatokat! Írja fel a reakciók egyenletét!

https://www.youtube.com/watch?v=4Drv8pg3ugk

5.
SEBBENZIN, ETIL-ACETÁT ÉS ETANOL AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott, ledugaszolt kémcsőben színtelen folyadék található: sebbenzin, etil-acetát, etanol. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa az edények tartalmát! (Pusztán szag alapján nem elfogadható az azonosítás!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• sebbenzin
• etil-acetát
• etanol
• 3 darab üres kémcső
• desztillált víz
• Lugol-oldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=ZuUbj4SUcsc

6.
AZ OLDÁSHŐ
(elvégzendő)

Három kémcső – ismeretlen sorrendben – a következő vegyületeket tartalmazza: NaCl, NaOH, KNO3. Mindegyik kémcsőben azonos anyagmennyiségű vegyület van. Öntsön kb. ugyanannyi (fél kémcsőnyi) desztillált vizet mindegyik kémcsőbe, közben figyelje meg, hogyan változik a kémcső hőmérséklete. Ismerjük az oldáshőket: a nátrium-kloridé +4 kJ/mol, a kálium-nitráté +35 kJ/mol, a nátrium-hidroxidé –42 kJ/mol. Az adatok és tapasztalatok segítségével azonosítsa, melyik kémcsőben melyik vegyület van!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db sorszámozott kémcső
• 3 db vegyszeres kanál
• desztillált víz
• NaCl
• KNO3
• NaOH
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=w0s4QxLvJRM

7.
AMMÓNIAOLDAT-, ÉS SÓSAV-SZÖKŐKÚT KÍSÉRLET
(nem elvégzendő)

Ammóniaoldatot melegítettünk, és a távozó gázt gömblombikban fogtuk fel. A gömblombikot üvegcsővel ellátott gumidugóval lezártuk. Egy üvegkádba vizet tettünk, és fenolftalein indikátort cseppentettünk bele. A gömblombikot lefelé fordítva az üvegkádba helyeztük, és a víz alatt az ujjunkat elvettük, hogy pár csepp víz bele juthasson a csőbe. Ezután az üvegcső végét befogva a lombikot kiemeltük a vízből, és a csőbe levő vizet a lombikba ráztuk. Utána az üvegcső végét ismét belemártottuk a vízbe, majd ujjunkkal elengedtük. Hogy kell felfogni az ammóniát? Ismertesse a kísérletben várható tapasztalatokat, értelmezze azokat, és írja fel a lejátszódó folyamat egyenletét! Miben térne el a kísérlet, ha azt hidrogén-kloriddal végeznénk el? Milyen indikátorral és hogyan lehetne színváltozással is érzékeltetni a folyamatot?

Ammóniaoldat:

https://www.youtube.com/watch?v=-fIwjXoHhKQ

Sósav:

https://www.youtube.com/watch?v=Ba9JqPQIckg

8.
A HIDROGÉN-PEROXID BOMLÁSA
(elvégzendő)

Két kémcsőbe öntsön kb. 5−5 cm3 hidrogén-peroxid-oldatot! Hagyja kicsit állni az oldatokat, figyelje meg a változást! Ezután az egyik kémcsőbe szórjon kanálhegynyi barnakőport (MnO2(sz))! Figyelje meg a változást! Tartson mind a két kémcsőbe parázsló gyújtópálcát, többször egymás után! Magyarázza a látottakat! Írja fel a lejátszódó reakció egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• 5%-os hidrogén-peroxid-oldat
• gyújtópálca
• gyufa
• barnakőpor
• vegyszeres kanál
• gumikesztyű
• védőszemüveg
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=NFb_w4xe76A

9.
A NITROGÉN-DIOXID DIMERIZÁLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

A nitrogén-dioxid molekulaszerkezetéből adódóan – megfordítható reakcióban – képes dimerizálódni. A keletkező dinitrogén-tetroxid 10 °C felett, légköri nyomáson színtelen gáz. A dimerizáció exoterm folyamat. Egy dugattyúval ellátott, változtatható térfogatú, átlátszó falú tartályba töltött nitrogén-dioxid-gázt
a) 40 °C-ról 20 °C-ra hűtünk,
b) a dugattyú segítségével – állandó hőmérsékleten – összepréselünk.
Mit tapasztalunk és miért?

https://www.youtube.com/watch?v=hGgXy0-33vA

10.
NÁTRIUM-KLORID OLDAT, SALÉTROMSAV ÉS SÓSAV AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy
az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata
van: hidrogén-klorid, nátrium-klorid, salétromsav!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (1 mol/dm3)
• nátrium-klorid (1 mol/dm3)
• salétromsavoldat (1 mol/dm3)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm3)
• kénsavoldat (1 mol/dm3)
• metilnarancs indikátor
• desztillált víz
• gumikesztyű
• védőszemüveg
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=o2Bp8R0RVns

11.
NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-KLORID ÉS ALUMÍNIUM-SZULFÁT AZONOSÍTÁSA VIZES OLDATUK KÉMHATAÁSA ALAPJÁN
(elvégzendő)

Három kémcsőben – ismeretlen sorrendben – szilárd nátrium-karbonát, nátrium-klorid és alumínium-szulfát van. Desztillált víz és pH-papír segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Értelmezze a változásokat reakcióegyenletek felírásával is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• szilárd nátrium-karbonát
• szilárd nátrium-klorid
• szilárd alumínium-szulfát
• csipesz
• pH-papír
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=87_VcxZB7U4

12.
SÓSAV, SALÉTROMSAV ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán (1) – (3) sorszámozott üvegben kb. 100–100 cm3 közelítőleg 5 tömeg%-os sósav, salétromsav- és nátrium-hidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg az egyes üvegek tartalmát! (Vizsgálatait ne csak kizárásos alapon végezze el! A három oldat sűrűsége gyakorlatilag 1 g/cm3-nek tekinthető.)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db folyadéküveg az ismeretlen oldatokkal
• 2 db főzőpohár (100 cm3)
• 3 db mérőhenger (10 cm3)
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• nátrium-hidroxid-oldat (5 tömeg%)
• sósav (5 tömeg %)
• salétromsavoldat (5 tömeg%)
• fenolftaleinindikátor cseppentős üvegben
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=_YiigabyX8g

13.
EZÜST-NITRÁT, NÁTRIUM-KARBONÁT ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − a következő három színtelen folyadékot találja: ezüst-nitrát-oldat, nátrium-karbonát-oldat és nátrium-hidroxid-oldat. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 darab sorszámozott kémcső az oldatokkal
• ezüst-nitrát-oldat
• nátrium-karbonát-oldat
• nátrium-hidroxid-oldat
• sósav (2 mol/dm3)
• salétromsavoldat (1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=NPjzGjD9xc4

14.
NÁTRIUM-NITRÁT-, EZÜST-NITRÁT-, ÉS NÁTRIUM-KARBONÁT-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három sorszámozott kémcsőben − ismeretlen sorrendben − nátrium-nitrát-, ezüstnitrát-, és nátrium-karbonát-oldat található. A tálcán lévő vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három kémcső tartalmát! Írja fel a szükséges reakcióegyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlen oldatokkal
• kémcsőállvány
• ezüst-nitrát-oldat
• nátrium-nitrát-oldat
• nátrium-karbonát-oldat
• sósav (2 mol/dm3)
• salétromsavoldat (1 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=-_HwlELPXjo

15.
SZILÁRD NÁTRIUM-KARBONÁT, VAGY KÁLIUM-BROMID, VAGY KALCIUM-KARBONÁT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Egy kis edényben fehér port talál. Sósav és desztillált víz segítségével állapítsa meg, hogy ez nátrium-karbonát vagy kálium-bromid vagy kalcium-karbonát! Írja fel a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• edény az ismeretlennel
• vegyszeres kanál
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (2 mol/dm3)
• desztillált víz
• szilárd nátrium-karbonát
• szilárd kalcium-karbonát
• szilárd kálium-bromid
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=sT-6pPxWwU0

16.
NÁTRIUM-KARBONÁT, NÁTRIUM-NITRÁT ÉS NÁTRIUM-FOSZFÁT OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy
az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata
van: nátrium-karbonát, nátrium-nitrát, vagy nátrium-foszfát!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-nitrát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-foszfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• sósav (1 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• fenolftaleinindikátor
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=hXnGt0oG4NA

17.
REAKCIÓTÍPUSOK
(elvégzendő)

A tálcán található vegyszerek felhasználásával végezzen el három különböző kémcsőkísérletet, amelyben egy redoxireakció, valamint egy-egy gázfejlődéssel, illetve csapadékképződéssel járó (nem redoxi-) reakció játszódik le! Írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 darab kémcső
• kémcsőállvány
• vegyszeres kanál
• 2 darab óraüvegen a szilárd anyagok
• kénsavoldat (1 mol/dm3)
• sósav (2 mol/dm3)
• bárium-nitrát-oldat (0,5 mol/dm3)
• cinkszemcse
• mészkődarab
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=Z3hTtcMLfzA

18.
AMMÓNIA-, ÉS NÁTRIUM-HIDROXID OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Két számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – ammónia-, illetve nátrium-hidroxid-oldat van. A tálcán található vegyszerek közül válassza ki azt az egyet, amelyikkel egyértelműen azonosítható a két folyadék! Végezze el a kísérleteket, adja meg tapasztalatait, és írja fel a lezajlott reakciók ionegyenletét is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• sósav (2 mol/dm3)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-karbonát-oldat (0,5 mol/dm3)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=7ppD7yNWMDA

19.
AMMÓNIAOLDAT ÉS RÉZ(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön kémcsőbe egy ujjnyi réz(II)-szulfát-oldatot. Cseppenként adagoljon hozzá kb. kétszeres térfogatú ammóniaoldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat!
Öntsön egy üres kémcsőbe félujjnyi ammóniaoldatot, majd cseppenként adagoljon hozzá háromujjnyi térfogatú réz(II)-szulfát-oldatot. Figyelje meg a közben bekövetkező változásokat! Értelmezze a kísérletek tapasztalatait, magyarázza az eltéréseket!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2 db üres kémcső
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=7d-4TgiJFhI

20.
VAS(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓJA RÉZZEL; RÉZ(II)-SZULFÁT OLDAT REAKCIÓJA VASSAL
(elvégzendő)

Töltsön egy főzőpohárba vas(II)-szulfát-oldatot, egy másik főzőpohárba pedig réz(II)-szulfát-oldatot! Csipesz segítségével a vas(II)-szulfát-oldatba helyezzen egy rézlemezt, a réz(II)-szulfát-oldatba pedig vaslemezt! Várakozzon néhány percet, majd a csipesszel vegye ki a fémlemezeket, és helyezze azokat egy-egy óraüvegre! Magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakció(k) ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kisebb főzőpohár
• 1 darab csipesz
• 2 darab óraüveg
• vas(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• rézlemez
• vaslemez
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=_m0zbSV7ii8

21.
CINK ÉS ÓLOMLEMEZ MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
(nem elvégzendő)

Cink-és ólomlemezt kell egymástól megkülönböztetni vas(II)-szulfát-oldat, táramérleg és főzőpoharak felhasználásával. Hogyan végezné el a kísérletet? Adja meg a várható tapasztalatokat! Írja fel a végbemenő folyamat(ok) reakcióegyenlete(i)t!

https://www.youtube.com/watch?v=609vTHkZ5A8

22.
KONYHASÓOLDAT ELEKTROLÍZISE GRAFITELEKTRÓDOK KÖZÖTT
(nem elvégzendő)

Kis méretű főzőpohárba konyhasóoldatot öntünk. Két grafitrudat mártunk az oldatokba, amelyeket fémdróttal egy 9 V-os elemhez csatlakoztatunk. A két elektródon gázfejlődést tapasztalunk. Két szűrőpapírcsíkot olyan kálium-jodidoldatba mártunk, amelyhez előzőleg néhány csepp keményítőoldatot kevertünk. A papírcsíkokat a két elektród fölé tartva az egyik esetben jellegzetes elszíneződést tapasztalunk. Adja meg, melyik elektród közelében és milyen színváltozást tapasztalunk! Értelmezze a tapasztalatokat! Melyik gázt mutattuk ki a színreakcióval, melyik elektródon fejlődött ez a gáz? Írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit!

https://www.youtube.com/watch?v=aFXypLunoa4

23.
ZSEBTELEP PÓLUSAINAK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Egy 9 V-os elemről lekopott a pólusok jelölése. Ennek meghatározására öntsön Petricsészébe kevés nátrium-szulfát-oldatot, adjon hozzá néhány csepp fenolftaleinindikátort. Áztasson egy darabka szűrőpapírt az oldatba, helyezze sima felszínre (például a Petricsésze fedelére vagy egy csempére), és nyomja az elem mindkét kivezetését a nedves papírra. A megfigyeltek alapján azonosítsa az elem két pólusát! Írja fel az elektródokon zajló egyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 9 V-os elem (a pólusok jelölése lekaparva vagy lefestve)
• Petri-csésze vagy csempelap
• szűrőpapír
• nátrium-szulfát-oldat (2 mol/dm3)
• fenolftaleinindikátor
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=mY3dZNGHxW0

24.
A MAGNÉZIUM REAKCIÓJA SÓSAVVAL ÉS DESZTILLÁLT VÍZZEL
(elvégzendő)

Öntsön egy-egy kémcsőbe desztillált vizet, illetve sósavat. Cseppentsen fenolftaleinindikátort a desztillált vízbe. Tegyen mindkét folyadékba egy darabkamagnéziumforgácsot. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakció(k) egyenlete(i)t!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• magnéziumforgács
• 2 darab üres kémcső
• sósav (2 mol/dm3)
• desztillált víz
• fenolftaleinindikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=VAzbBTk48Hw

25.
HIGANY(II)-KLORIDDAL KEZELT ALUMÍNIUM FÓLIA REAKCIÓI
(nem elvégzendő)

Egy darabka háztartási alufóliát higany(II)-klorid-oldatba mártunk. Miután kivesszük az oldatból, szűrőpapírral leitatjuk a rajta maradt folyadékcseppeket, majd két darabra tépjük. Az egyik darabkát a szűrőpapíron hagyjuk, a másikat egy kémcsőben lévő desztillált vízbe tesszük. Ismertesse és magyarázza a tapasztalható jelenségeket, és írja fel a szabad levegőn és a vízben lezajlott reakciók egyenletét is!

https://www.youtube.com/watch?v=tFYT86FBTTA

26.
SÓSAV, VÍZ ÉS NÁTRIUM-HIDROXID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – reagens nátrium-hidroxid-oldatot, desztillált vizet, illetve sósavat talál. A tálcán található anyagok segítségével azonosítsa a három folyadékot!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm3)
• desztillált víz
• sósav (2 mol/dm3)
• kalciumszemcsék
• fenolftaleinindikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=LIFM9McuGvk

27.
RÉZ(II)-OXID, GRAFIT ÉS CINK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott edényben – ismeretlen sorrendben – a következő sötét színű porok vannak: réz(II)-oxid, grafit, cink. A tálcán található vegyszerek segítségével azonosítsa ahárom anyagot! Írja fel a végbement reakciók egyenletét is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 sorszámozott edény
• réz(II)-oxid
• grafitpor
• cinkpor
• 3 db üres kémcső
• 3 db vegyszeres kanál
• kémcsőállvány
• 20%-os sósav
• desztillált víz
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=Ixtwlmak5kw

28.
HIDROGÉN ÉS RÉZ OXID REAKCIÓJA
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőbe réz(II)-oxidot helyezünk. A kémcsövet kissé ferdén – szájával lefelé – állványba rögzítjük. Hidrogéngázt állítunk elő. A negatív durranógázpróba elvégzése után a tiszta hidrogéngázt üvegcsövön a réz(II)- oxidra vezetjük. Kis ideig várunk, amíg az áramló hidrogén a levegőt kiszorítja a kémcsőből. Ezután a Bunsen-égő lángjával hevítjük a réz(II)-oxidot. Mit tapasztalunk néhány perc elteltével? Ismertesse a lejátszódó folyamatot, elemezze a hidrogén szerepét! Miért kellett elvégezni a durranógázpróbát?

Hidrogéngáz előállítása:

https://www.youtube.com/watch?v=FeoL9iy0B5I

A réz(II)-oxid redukciója:

https://www.youtube.com/watch?v=1T1431CsEU0

29.
BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA
(elvégzendő)

Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcsőtartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi 0,1 mol/dm3 koncentrációjú nátrium-hidroxid-oldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza meg a látottakat! Kémiai reakció esetén egyenletet is írjon!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• brómos víz
• benzin
• nátrium-hidroxid-oldat (0,1 mol/dm3)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=eO0qo3c4dRc

30.
SÓSAV, NÁTRIUM-KLORID-OLDAT ILLETVE NÁTRIUM-HIDROXID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1)–(3) sorszámozott kémcsövekben az alábbiak közül melyik vegyület vizes oldata van: hidrogén-klorid, nátrium-klorid, nátrium-hidroxid!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 3 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• sósav (1 mol/dm3)
• nátrium-klorid-oldat (1 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• kénsavoldat (1 mol/dm3)
• alumíniumreszelék
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=T9uOafjeme0

31.
HIDROGÉN-PEROXID REAKCIÓJA KÁLIUM-JODIDDAL
(elvégzendő)

Végezze el a következő kísérletet! A tálcán található egyik kémcsőbe öntsön kb. 4 cm3 hidrogén-peroxid-oldatot, a másik kémcsőbe kb. 2 cm3 keményítőoldatot, és adjon hozzá kb. 2 cm3 kálium-jodid-oldatot! A két kémcső tartalmát öntse össze! Ismertesse a tapasztalatokat, és magyarázza meg a változás okát! Írja le a lejátszódó folyamat egyenletét! Magyarázza meg a hidrogén-peroxid szerepét a reakcióban!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2 darab kémcső
• vegyszeres kanál
• 5%-os hidrogén-peroxid-oldat
• 1%-os keményítőoldat
• 10 tömegszázalékos kálium-jodid-oldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=gpBo9cVFFJo

32.
A FOSZFOR ALLOTRÓP MÓDOSULATAINAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Egy állványhoz rögzített, hosszúkás fémlap egyik végére kis darabka vörösfoszfort, a másik végére körülbelül azonos mennyiségű fehér foszfort teszünk. A fémlapot – Bunsen égő segítségével – pontosan a közepén melegíteni kezdjük. Ismertesse, mi történik ezután a két foszformódosulattal! Adja meg az eltérés anyagszerkezeti okát, és írja fel a reakció(k) egyenlete(i)t is!

https://www.youtube.com/watch?v=kwqhoYS90MY

33.
NÁTRIUM-HIDROGÉN-SZULFÁT , NÁTRIUM-HIDROGÉN-KARBONÁT ÉS NÁTRIUM-SZULFÁT OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – nátrium-hidrogén-szulfát, nátrium-hidrogén-karbonát és nátrium-szulfát vizes oldata van. A tálcán található indikátorok segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Magyarázza a tapasztalatokat és írja fel a semlegestől eltérő kémhatások kialakulásának egyenletét is!

Szükséges anyagok és eszközök:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 db sorszámozott kémcsőben az ismeretlenek
• 6 db üres kémcső
• nátrium-hidrogén-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-hidrogén-karbonát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• desztillált víz
• fenolftaleinindikátor
• metilnarancsindikátor
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=DiNf6L8T8Ec

34.
PORKEVERÉK KOMPONENSEINEK AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A kiadott edényben az alábbi négy szilárd anyag közül kettő keveréke van. A vegyületek: szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát. A tálcán lévő eszközök és vegyszerek közül a megfelelőeket kiválasztva azonosítsa a porkeverék két összetevőjét! Tapasztalatait és következtetéseit reakcióegyenletekkel is támassza alá!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• edény a porkeverékkel
• 3 db üres kémcső
• vegyszeres kanál
• szilícium-dioxid, kalcium-karbonát, nátrium-klorid, kálium-nitrát közül kettő keveréke
(a porkeverék legalább egy vízben rosszul oldódó anyagot tartalmaz)
• sósav (2 mol/dm3)
• salétromsavoldat (2 mol/dm3)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• desztillált víz
• kis üvegtölcsér
• szűrőpapír
• olló
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=ZK0vqICV4zQ

35.
GÁZOK REAKCIÓI
(nem elvégzendő)

Négy, üveglappal letakart gázfelfogó henger színtelen gázokat tartalmaz. Két-két hengert egymás felé fordítunk, majd az üveglapok kihúzásával összenyitjuk a gáztereket. Az egyik esetben sűrű, fehér füst keletkezik, a másik hengerpár gázterében vörösbarna gáz képződik. Mindkét esetben a két henger a reakció során erősen „egymáshoz tapad”. Állapítsa meg, mely gázok lehettek eredetileg a hengerekben!Értelmezze a tapasztalatokat, és írja fel a lezajlott reakciók egyenletét! Adja meg a reakciók típusát is!

A következő videóban tekerj 33:00 perchez!


Forrás

36.
SZILÁRD ANYAGOK AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Négy kémcsőben fehér, szilárd anyagokat vizsgálunk, amelyek – ismeretlen sorrendben – a következők: CaO, P2O5, CaCO3, KNO3. A következő táblázat az oldási próbájukkal, és a vizes oldathoz adott indikátorok színével kapcsolatos tapasztalatokat tartalmazza:

1. kémcső 2. kémcső 3. kémcső 4. kémcső
oldhatóság vízben oldódik nem oldódik oldódik oldódik
fenolftalein színtelen színtelen bíborvörös
metilnarancs piros sárga sárga

Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a semlegestől eltérő kémhatás esetén a vízzel való reakció egyenletét is!
A következő videóban tekerj 38:30 perchez!


Forrás

37.
SÓSAV, SALÉTROMSAVOLDAT, ILLETVE KONYHASÓOLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – híg sósav, híg salétromsavoldat, illetve konyhasóoldat van. A tálcán található anyagok és eszközök segítségével azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Írja fel a meghatározással kapcsolatos reakciók ionegyenletét!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• 3 db üres kémcső
• sósav (0,1 mol/dm3)
• salétromsavoldat (0,1 mol/dm3)
• konyhasóoldat (0,1 mol/dm3)
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• pH-papír (színskálával)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=o2Bp8R0RVns

38.
VAS(III)-KLORID OLDAT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön kevés vas(III)-klorid-oldatot két kémcsőbe, majd a változásig adagoljon az egyikhez változásig nátrium-hidroxid-oldatot. Ennek a kémcsőnek a tartalmához ezután adagoljon sósavat. A másik kémcsőben lévő vas(III)-klorid-oldathoz adagoljon kevés kálium-jodid-oldatot, majd öntsön kb. 1 cm3 benzint (hexánt) a rendszerhez és rázza össze. Ismertesse az összes megfigyelését és magyarázza a tapasztaltakat!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• vas(III)-klorid-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• sósav (1 mol/dm3)
• kálium-jodid-oldat (0,5 mol/dm3)
• benzin (vagy hexán)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=RNCzYHJgn10

39.
KLÓRGÁZ ELŐÁLLÍTÁSA ÉS SZÍNTELENÍTŐ HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Szilárd kálium-permanganátra sósavat csepegtetünk, majd a fejlődő gázt üveghengerben fogjuk fel. A gázzal megtöltött üveghengerbe ezután megnedvesített színes papírt helyezünk. Adja meg és magyarázza a kísérlet minden tapasztalatát! Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Hogyan kell tartani a gáz felfogása közben az üveghengert? Indokolja válaszát!

https://www.youtube.com/watch?v=MSHPxeNjZtE

40.
VÍZKEMÉNYSÉG VIZSGÁLATA SZAPPANFORGÁCCSAL
(elvégzendő)

Három kémcsőben a következő anyagok vannak ismeretlen sorrendben: desztillált víz, vezetékes víz és kalcium-klorid-oldat. Az óraüvegen található szappanforgács segítségével határozza meg a kémcsövek tartalmát! Válaszát indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• vegyszeres kanál
• 3 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• kémcsőállvány
• szappanforgács
• óraüveg
• desztillált víz
• vezetékes víz
• kalcium-klorid-oldat (0,5 mol/dm3)
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=tO7c9VT5SYw

41.
KÉN-DIOXID ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA KÉN-HIDROGÉNNEL ÉS LUGOL-OLDATTAL
(nem elvégzendő)

Szilárd nátrium-szulfitra sósavat csepegtetünk, és a folyamatban fejlődő gáz egy részét Lugol-oldatba, másik részét kén-hidrogénes vízbe vezetjük. Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

Kén-dioxid (és kén-hidrogén) előállítása, és egymással való reakciójuk vizes közegben:

https://www.youtube.com/watch?v=Eu6ZESz2bVE

A kén-dioxid a jódot (Lugol-oldat) redukálja:

https://www.youtube.com/watch?v=bG-m_tcHFEU

42.
KÉN MELEGÍTÉSE
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőbe kénport töltünk, és forrásig melegítjük. Végül a folyékony ként hideg vízbe öntjük. Ismertesse és magyarázza meg a változásokat!

https://www.youtube.com/watch?v=j58Jfo1zQqI

43.
GÁZOK ELŐÁLLÍTÁSA, ÉS REAKCIÓJUK LUGOL-OLDATTAL
(nem elvégzendő)

Három gázfejlesztő készülékben (külön-külön) lévő nátrium-szulfidra, nátrium-szulfitra és nátrium-karbonátra sósavat csepegtetünk. A fejlődő gázokat Lugol-oldatba vezetjük. Ismertesse és magyarázza meg a három esetben megfigyelhető tapasztalatokat!

Nincs elérhető videó
A fejlődő gázok sorban: H2S, SO2, CO2
Tapasztalat 1: a kémcső falán sárga színű anyag kiválása, az oldat színtelenedése –> Magyarázat: H2S hatására kén válik ki, a jód redukálódik.
Tapasztalat 2: a kémcsőben levő oldat elszíntelenedése –> Magyarázat: SO2 hatására a jód redukálódik.
Tapasztalat 3: a kémcsőben nincs változás –> Magyarázat: a CO2 nem lép reakcióba a jóddal.

44.
KÉN-HIDROGÉN ELŐÁLLÍTÁSA, ÉGETÉSE ÉS REAKCIÓJA EZÜST-NITRÁTTAL
(nem elvégzendő)

Szilárd vas(II)-szulfidra sósavat csepegtetünk, és a folyamatban fejlődő gáz egy részét ezüst-nitrát-oldatba vezetjük, másik részét meggyújtjuk. Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

Előállítás és égetés:

https://www.youtube.com/watch?v=x7Fms27Hbpk

Reakció ezüst ionokkal (ezüst-nitráttal):

https://www.youtube.com/watch?v=nNFAvJhcUUg

45.
AKTÍV SZÉN ADSZORPCIÓJÁNAK VIZSGÁLATA AMMÓNIÁVAL
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztőben ammónium-kloridra tömény nátrium-hidroxid-oldatot öntünk. Egy kémcsövet megtöltünk a keletkező gázzal, majd higannyal teli edénybe mártjuk. A higany felszínére előzőleg egy orvosi széntablettát helyeztünk, amely így a kémcső belsejébe került. Kis idő elteltével az edényben lévő higany szintje megemelkedik a kémcsőben. Magyarázza a tapasztalatot! Írja fel a gáz előállításának reakcióegyenletét! Hogyan fogjuk fel a fejlődő gázt és miért? Miért nem vizet tettünk az edénybe a higany helyett? (A kísérlet veszélyes, a higany bőrön keresztül is felszívódhat, ezért csak megfelelő védőfelszerelés használata esetén szabad elvégezni.)

Az alábbi (angol nyelvű feliratokat tartalmazó) videóban az ammóniát ammónnium-klorid, és kalcium-hidroxid hevítésével állították elő, a kísérlet további menete megegyezik. Magyar nyelvú videót sajnos nem találtam. A kémcső ammóniával való telítődését indikátor papírral ellenőrzik a kémcső szájánál (az ammónia sűrűsége kisebb levegőénél). Az adszorpció folyamatát 20-szoros gyorsításban láthatod a videón. Ahogy az ammónia megkötődik az orvosi szén felületén, a nyomás folyamatosan csökken a kémcsőben, így a keletkező szívó hatás révén a higany ,,beszökik” a kémcsőbe.

https://www.youtube.com/watch?v=bmsev_upccs

46.
NÁTRIUM REAKCIÓJA VÍZZEL
(nem elvégzendő)

Egy üvegkádat félig töltünk desztillált vízzel, és hozzá adunk 4-5 csepp fenolftaleinoldatot, majd a vízre borsószem nagyságú nátriumdarabkát teszünk. Ismertesse a várható tapasztalatokat, és magyarázza meg a látottakat! Írja fel a reakcióegyenletet is! Ha káliummal végezné el a kísérletet, hevesebb reakciót tapasztalna-e, és ha igen, miért?

https://www.youtube.com/watch?v=x8sSVOvzKFw

47.
MAGNÉZIUM-SZULFÁT ÉS ALUMÍNIUM-SZULFÁT REAKCIÓI
(elvégzendő)

Öntsön egy-egy kémcsőbe kevés magnézium-szulfát-, illetve alumíniumszulfátoldatot. Adagoljon mindkét kémcsőbe változásig nátrium-hidroxid-oldatot. Mindkét kémcső tartalmát felezze el úgy, hogy egy részét átönti egy másik kémcsőbe! Mindkét vegyület esetében az egyik részlethez adagolja tovább a nátrium-hidroxidoldatot, a másik részlethez viszont csepegtessen sósavat! Figyelje meg a változásokat, és értelmezze az összes tapasztalatot! Írjon egyenleteket is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• alumínium-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (2 mol/dm3)
• sósav (2 mol/dm3)
• 4 darab üres kémcső
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=6SvqPL5Jp8M

48.
TÖMÉNY SALÉTROMSAV, KÉNSAV ÉS NÁTRIUM-HIDROXID AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Véleménye szerint meg lehet-e különböztetni a tömény salétromsav-, kénsav-és nátrium-hidroxid oldatot rézpor segítségével? Írja le és magyarázza meg a várható tapasztalatokat, és adja meg a végbemenő folyamatok reakcióegyenletét!

https://www.youtube.com/watch?v=aKPwzsGCXaw

Bal oldali kémcső (kénsav): szobahőmérsékleten nincs reakció, forralva színtelen gáz (kén-dioxid) keletkezik, az oldat színe enyhén kékesre változik (réz(II)-szulfát keletkezése, vízzel hígítva a kék szín intenzívebb lehet).
Középső kémcső (nátrium-hidroxid): sem szobahőmérsékleten, sem forralva nem történik változás.
Jobb oldali kémcső (salétromsav): már szobahőmérsékleten is reakció, barna színű gáz keletkezését (nitrogén-dioxid), és az oldat zöld színűre változását (réz(II)-nitrát keletkezése) tapasztaljuk.

49.
ÉGETETT MÉSZ, ÉS MÉSZKŐPOR AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Kezdő kémikus por alakú égetett mész és mészkőpor azonosítását kapta feladatul. Mindkét anyag egy-egy részletét megpróbálta kevés vízben oldani, de ez alapján nem tudta eldönteni, melyik kémcsőben van a mészkő. Ezután mindkét anyagot sósavban próbálta oldani, de ezután sem tudott biztosan dönteni a kémcsövek tartalmáról. Mit tapasztalhatott? Indokolja válaszát, majd írja fel a lejátszódó reakciók egyenleteit! Milyen tapasztalatok kerülték el a kémikus figyelmét?

https://www.youtube.com/watch?v=eccQq1JGGRg

50.
JÓDOS VÍZ, METILNARANCS-OLDAT ÉS VAS(III)-KLORID-OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1) – (3) sorszámozott kémcsövekben lévő sárgás színű folyadékok közül melyik jódos víz, melyik a metilnarancs-oldat és melyik a vas(III)-klorid vizes oldata! (Minden anyagot pozitív reakcióval, tapasztalattal mutasson ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 5 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• jódos víz
• metilnarancs-oldat
• vas(III)-klorid-oldat
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• sósav (1 mol/dm3)
• benzin (vagy pl. hexán)
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=iEF1wg4zG0E

51.
AZ ETILÉN ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA BRÓMOS VÍZZEL, ÉS ÉGÉSE
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztő készülékben levő forró (kb. 160 oC-os) homokra etanol és tömény kénsav elegyét csepegtetjük. Gázfejlődést tapasztalunk. Milyen gáz fejlődik? A gáz egy részét gázfelfogó hengerben felfogjuk és meggyújtjuk, a másik részét pedig brómos vízbe vezetjük. Mit tapasztalunk a két kísérlet során? Válaszát indokolja! Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

https://www.youtube.com/watch?v=P_KBSopuWE0

52.
AZ ACETILÉN ELŐÁLLÍTÁSA, REAKCIÓJA BRÓMOS VÍZZEL, ÉS ÉGÉSE
(nem elvégzendő)

Gázfejlesztő készülékben kalcium-karbidra vizet csepegtettünk. A fejlődő gáz egy részét víz alatt felfogtuk, majd meggyújtottuk, másik részét pedig, brómos vízbevezettük. Mit tapasztaltunk és miért? Írja fel a lejátszódó reakciók egyenletét!

Előállítás, reakció brómmal (és kálium-permanganáttal):

https://www.youtube.com/watch?v=7_Q7uKYvvw4

Égése:

https://www.youtube.com/watch?v=3qnrnKGr0vc

53.
HEXÁN, HEXÉN ÉS BENZOL AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – hexén, hexán, illetve benzol van. Mindhárom folyadékból egy keveset kémcsövekben lévő brómos vízhez adagolunk. Összerázás után a 2. sorszámú kémcsőben színtelen, kétfázisú rendszert kapunk, a másik két kémcsőben a felső fázisban barna szín jelenik meg. Ezután az 1. és a 3. sorszámú folyadékból egy keveset óraüvegre cseppentünk, majd – elszívófülkében – meggyújtjuk a mintákat. Az 1. sorszámú folyadék világító, erősen kormozó lánggal ég, a 3. sorszámú folyadék égése tökéletes. Értelmezze a tapasztaltakat és azonosítsa a kémcsövek tartalmát!

https://www.youtube.com/watch?v=YRFtClCNvzk

Középső kémcső (hexén): a két fázisú folyadék összerázás után elszíntelenedett, a bróm addícionálódott a hexén kettős kötésére.
Szélső kémcsövek: a felső fázisok színe barna lett, a szerves oldószerek kivonták a brómot a vízből. Reakció azonban nem történt, a benzolra és a hexánra nem addícionálódik a bróm. Megkülönböztetésük égésük megfigyelésével történhet: a benzol kormozó lánggal ég, míg hexán nem.

54.
ALKIL-HALOGENIDEK REAKCIÓJA LÚGGAL
(nem elvégzendő)

Egy kémcsőben levő desztillált vízbe etil-kloridot öntünk. Összerázás után ezüstnitrát-oldatot adva a rendszerhez változást nem tapasztalunk. Ezután egy másik kémcsőbe híg nátrium-hidroxid-oldatot öntünk, kevés etil-kloridot adunk hozzá, majd néhány percig vízfürdőn melegítjük a kémcső tartalmát. Lehűtés után salétromsavoldattal közömbösítjük az oldatot, majd ezüst-nitrát-oldatot cseppentünk a folyadékhoz. Fehér csapadék keletkezését tapasztaljuk. Értelmezze a tapasztalatokat! Írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit is! Ha nem közömbösítettük volna salétromsavval az oldatot, akkor más színű csapadék képződését tapasztaltuk volna. Milyen színű lett volna a csapadék?

A következő videóban tekerj 32:35 perchez!


Forrás

55.
NÁTRIUM-FENOXID ÉS NÁTRIUM-ACETÁT AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Két kémcső egyikében nátrium-acetát, a másikban tömény nátrium-fenoxid (korábbi nevén nátrium-fenolát) tömény vizes oldata van. Mindkét kémcsőbe szódavizet öntünk. Az első kémcsőben zavaros rendszer keletkezett, a második kémcsőben nem tapasztalható változás. Azonosítsa a kémcsövek tartalmát, és magyarázza meg a tapasztaltakat!

Nincs elérhető videó. A zavaros kémcsőben volt a nátrium-fenoxid. A fenolnál a (szódavízben levő) szénsav erősebb sav, így kiszorította azt sójából. A fenol azonban lényegesen rosszabbul oldódik vízben, mint a nátrium sója, így az oldat zavarossá válik. Az ecetsavnál nem erősebb sav a szénsav, így nem szorítja ki nátrium sójából, ezért nem tapasztalunk változást.

56.
FENOL ÉS ECETSAV AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Két edényben ételecet, illetve fenol vizes oldata van. Szódabikarbóna segítségével hogyan döntené el, hogy melyik edényben mi található? Válaszát indokolja, és írja fel a lejátszódó kémiai reakciók rendezett egyenletét!

https://www.youtube.com/watch?v=OHoiBEvZ7k0

57.
PRIMER ÉS SZEKUNDER ALKOHOL OXIDÁCIÓJA
(nem elvégzendő)

A következő kísérletet végeztük el: az egyik kémcsőbe etanolt, a másik kémcsőbe izopropil-alkoholt tettünk. Mindkét kémcsőbe olyan felmelegített rézdrótot mártottunk, amelynek felületét előzőleg hevítéssel oxidáltuk. Mindkét kémcsőben hasonló színváltozást tapasztalunk. A reakció lejátszódása után mindkét terméket enyhén melegítve ammónia- és ezüst-nitrát-oldat elegyével reagáltattuk. Az egyik esetben tapasztaltunk változást, a másikban nem. Adja meg és magyarázza meg a kísérlet várható tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

https://www.youtube.com/watch?v=0lFhoKc87hA

58.
NÁTRIUM REAKCIÓJA METIL-ALKOHOLLAL, HANGYASAVVAL, PIRIDINNEL, ÉS VÍZZEL
(nem elvégzendő)

A következő kísérletet végeztük el: kémcsövekbe rendre metil-alkoholt, hangyasavat, piridint és vizet tettünk, majd valamennyi kémcsőbe egy kis darab, megtisztított nátriumdarabkát dobtunk. Egy esetben nem tapasztaltunk reakciót. Melyik három vegyületet tartalmazó kémcsőben és milyen változást tapasztaltunk? Magyarázza meg a kísérlet tapasztalatait, és írja fel a végbemenő reakciók egyenleteit!

https://www.youtube.com/watch?v=X1VA9gec1nk

59.
ACETON ÉS FORMALIN OLDAT MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
(elvégzendő)

Egy kémcsőben ismeretlen folyadék található, ami vagy aceton, vagy formalin. A tálcán található vegyszerek segítségével döntse el, mi van a kémcsőben! Döntését indokolja!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• kémcsőállvány
• 2-3 darab kémcső
• kémcsőfogó
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• aceton vagy formalin
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő
Ezüsttükör próbával:

https://www.youtube.com/watch?v=-BbgQwpYeGA

Fehling-reagensekkel:

https://www.youtube.com/watch?v=DZ9FxpnMwIQ

60.
PARAFFIN, NÁTRIUM-SZTEARÁT, BORKŐSAV ÉS PORCUKOR AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcáról kiválasztott vegyszer(ek) és eszközök segítségével határozza meg, hogy az (1)–(4) sorszámozott edényben az alábbiak közül melyik vegyület van: paraffin (gyertyareszelék), nátrium-sztearát (szappanreszelék), borkősav, porcukor! (Mindent anyagot pozitív tapasztalattal mutasson ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 4 db kémcső az ismeretlen szilárd anyagokkal
• 4 db üres kémcső
• kémcsőállvány
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• kémcsőfogó
• szódabikarbóna
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=K5CNAw3pyj0

61.
BRÓMOS VÍZ VIZSGÁLATA
(elvégzendő)

Két kémcső mindegyikébe öntsön kb. egyujjnyi brómos vizet. Az első kémcső tartalmához öntsön ugyanennyi benzint, a második kémcső tartalmához szintén egyujjnyi tömény hangyasavoldatot. Rázza össze a kémcsövek tartalmát! Figyelje meg a változásokat! Magyarázza a látottakat!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab kémcső
• kémcsőállvány
• brómos víz
• benzin
• tömény hangyasavoldat
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=o6NLkVolHso

62.
ETANOL ÉS NÁTRIUM REAKCIÓJA
(nem elvégzendő)

Nátriumdarabkát dobunk egy kémcsőben lévő etil-alkoholba. A reakció befejeztével a kapott oldatot bepároljuk. A kémcsőben kikristályosodott fehér, szilárd anyagot ezután desztillált vízben oldjuk, és megvizsgáljuk az oldat kémhatását. Milyen kémhatású a keletkezett oldat? Értelmezze a kísérlet összes tapasztalatát, és írja fel a lezajlott reakciók egyenleteit is!

https://www.youtube.com/watch?v=9RNf6Z1KuUg

63.
TEJSAV, OLAJSAV ÉS GLICERIN AZONOSÍTÁSA
(nem elvégzendő)

Három számozott kémcsőben – ismeretlen sorrendben – a következő folyadékok vannak: tejsav, olajsav, glicerin. A folyadékokból keveset – külön-külön kémcsövekben lévő – desztillált vízbe öntünk, majd összerázzuk a kémcsövek tartalmát. Az 1. sorszámú kémcsőben kétfázisú, a másik kettőben homogén rendszer képződik. A két homogén oldatot ezután pH-papírral vizsgáljuk: a 2. kémcsőben a pH 7, a 3. kémcsőben 4,5.Értelmezze a tapasztalatokat, és ez alapján azonosítsa a kémcsövek tartalmát! Ahol kémiai reakció is történt, ott írjon egyenletet is!

https://www.youtube.com/watch?v=Uy82aU3O9mU

64.
SZŐLŐCUKOR, KARBAMID ÉS KEMÉNYÍTŐ AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott edényben – ismeretlen sorrendben – a következő fehér porok vannak: szőlőcukor, karbamid, keményítő. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével azonosítsa a három anyagot! Értelmezze a tapasztalatokat is!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 sorszámozott edény
• szőlőcukor
• karbamid
• keményítő
• 6 db kémcső
• 3 darab vegyszeres kanál
• Lugol-oldat
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• cseppentő
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• desztillált víz
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=r8UsusEbiEk

65.
KONYHASÓOLDAT, TOJÁSFEHÉRJEOLDAT ,SZŐLŐCUKOROLDAT, ILLETVE KEMÉNYÍTŐOLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán található két, sorszámozott kémcső egyike tiszta, a másik zavaros oldatot tartalmaz. El kell döntenie, hogy a következő négy anyag közül melyiket tartalmazza az (1) és melyiket a (2) kémcső: konyhasóoldat, tojásfehérjeoldat, szőlőcukoroldat, keményítőoldat. (Egy-egy kémcső csak egy-egy oldatot tartalmaz!) Válassza ki a tálcán található vegyszerek és eszközök közül a szükségeseket és végezze el az azonosítást! (Az anyagokat ne csak kizárásos alapon, hanem pozitív reakciókkal mutassa ki!)

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 db kémcső az ismeretlen oldatokkal
• 2 db kémcső
• kémcsőállvány
• borszeszégő vagy gázégő
• kémcsőfogó
• gyufa
• konyhasóoldat és/vagy tojásfehérjeoldat és/vagy szőlőcukoroldat és/vagy keményítőoldat
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• réz(II)-szulfát-oldat (0,5 mol/dm3)
• nátrium-hidroxid-oldat (1 mol/dm3)
• Lugol-oldat
• desztillált víz
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=BHoOcFGWNEY

66.
MALTÓZ ÉS SZACHARÓZ AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

A tálcán lévő kémcsövekben maltóz, illetve szacharóz van. A tálcán található vegyszerek és eszközök segítségével határozza meg, hogy melyik kémcső mit tartalmaz!

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 2 darab sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• maltóz
• szacharóz
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• desztillált víz
• 2 darab üres kémcső
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• 2 darab vegyszeres kanál
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=01JIR68e5KM

67.
GLÜKÓZ, KEMÉNYÍTŐ ÉS SZACHARÓZ OLDAT AZONOSÍTÁSA
(elvégzendő)

Három számozott kémcsőben, ismeretlen sorrendben három színtelen folyadékot talál. A tálcán levő eszközök és vegyszerek segítségével azonosítsa mindhárom kémcső tartalmát, indokolja a látottakat! A kémcsövekben glükózoldat, keményítőoldat és szacharózoldat található.

Szükséges eszközök és anyagok:
• műanyag tálca
• 3 db sorszámozott kémcső az ismeretlenekkel
• 6 db üres kémcső
• glükózoldat
• szacharózoldat
• keményítőoldat
• kémcsőállvány
• kémcsőfogó
• Lugol-oldat
• cseppentő
• ezüst-nitrát-oldat (0,1 mol/dm3)
• ammóniaoldat (2 mol/dm3)
• Fehling I. és Fehling II. reagens
• borszeszégő vagy gázégő
• gyufa
• védőszemüveg
• gumikesztyű
• hulladékgyűjtő

https://www.youtube.com/watch?v=o52IpUR-d9M

68.
TOJÁSFEHÉRJE VIZSGÁLATA
(nem elvégzendő)

Egy kémikus tojásfehérje-oldattal kísérletezett. Először, a felsorolás sorrendjében, azonos térfogatú nátrium-hidroxid-, réz(II)-szulfát- és fehérjeoldatot öntött össze. Már az első két oldat összeöntésekor csapadékkiválását tapasztalta. Ezután fordított sorrendben végezte el az oldatok összeöntését. Ekkor is az első két oldat összeöntésekor jelent meg az előzőtől eltérő színű csapadék. Végül a tojásfehérje-oldathoz kevés nátrium-hidroxid-oldatot öntött, majd egy csepp réz(II)-szulfát-oldat hatására színváltozás történt. Ismertesse és magyarázza meg az eltérő tapasztalatokat!

https://www.youtube.com/watch?v=HAbyK4qeSVk

69.
TOJÁSFEHÉRJE REAKCIÓJA KONYHASÓVAL, TÖMÉNY SÓSAVVAL ÉS TÖMÉNY SALÉTROMSAVVAL
(nem elvégzendő)

Három kémcsőben lévő hígított tojásfehérje kis részleteihez szilárd nátrium-kloridot, tömény sósavat, illetve tömény salétromsavoldatot adagolunk, majd kevés várakozás után desztillált vizet adunk mindhárom kémcsőhöz. Végül három eltérő tapasztalatot figyelhetünk meg. Ismertesse és magyarázza, hogy milyen változások következnek be!

https://www.youtube.com/watch?v=Jt5AXdZstXI
A bejegyzések népszerűségét a megosztások számával tudjuk követni. Ha tetszett, és szeretnéd, hogy a jövőben több hasonló jellegű cikket készítsünk, akkor jelezd ezt egy megosztással! Ezzel sokat segítesz nekünk! Köszönjük!

4 hozzászólás érkezett erre: “[2017] Emelt szintű kémia érettségi kísérletek videós bemutatása és elemzése

  1. A kivitelezéshez: Nem csapvizet, hanem desztillált vizet kell kitölteni, s feltehetően a flaskában az is van. Az oldódást üvegbottal kevergetve segítjük elő, nem a vegyszeres kanállal. A már szennyezett kanállal nem szabad a vegyszeres dobozba nyúlni.

  2. 2. kísérlethez (felső bemutatás): Nem oldatokat, hanem tiszta anyagokat kell azonosítani! Lehetne persze oldószert is mondani.
    (alsó): Kipróbálnám az aceton-víz elegy és a benzin egymásra hatását is. Lehet, hogy rákérdez a bizottság. Annál is inkább, mert több kísérletnél szerepel (bár itt nem), hogy pozitív próbával, azaz ne kizárásos alapon azonosítson minden anyagot.

    1. Köszi az észrevételt, valójában van a felsorolt eszközök között indikátor, de nem univerzál, hanem metilnarancs, viszont ezt véletlenül kihagytam a felsorolásból, de most javítottam 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

FELIRATKOZTÁL MÁR?

FELIRATKOZTÁL MÁR?

Ne felejts el feliratkozni, ha még nem tetted! Így időben értesülhetsz a legfrissebb biológia és kémia érettségit érintő információkról és tartalmakról!

A feliratkozás megerősítéséhez kattints az emailben kapott linkre! Ha nem látod a levelet pár percen belül, ellenőrizd a spam/promóciók mappát!